Miért nézik le sokan a bölcsészeket?

Mindenhol azt olvasom, hogy mert "nem lehet vele elhelyezkedni", büfé szak, h*lyék járnak oda, nem csinálnak semmit, bárki el tudja végezni.

Akik ezt állítják, azok szerint ez valóban így van? Tiszában vannak vele ezek az emberek, hogy pl. egy töri vagy magyar szakra mennyit kell olvasni, művelődni, tanulni, és mennyi időt kell eltölteni a könyvtárban, na meg magolással és tanulmányok írásával? Vagy az a problémájuk, hogy ezekből mind "csak" tanárok lesznek többnyire? De hát a legtöbb fizika, kémia, matek szakos hallgatóból is tanár lesz, ez nem probléma? Csak a bölcsész szakos tanár van lesajnálva? Mi van, ha ők ezt szeretnék csinálni, másoknak miért problém az, hogy ők mennyit fognak keresni, és mivel akarnak foglalkozni? Hozzáteszem ezenkívül még rengeteg elhelyezkedési lehetősége van ezeknek a hallgatóknak, csak a tanáros kifogás a legnépszerűbb. Csak hogy pár példát említsek:

magyar szakon: irodalmár, író, költő, nyelvész, újságíró, korrektor, szerkesztő, kulturális szervező (művelődési házak, iskolák részére, de akár cégeknek is), könyvtáros, hr-es, riporter. Ilyen emberekre ne lenne szükség?

töri: történész, régész, levéltáros, könyvtáros, muzeológus, néprajzkutató

Igaz, hogy sokkal több ember végzi el ezeket a szakokat, mint kellene, de ezért miért kell lenézni az ÖSSZESET? Szerintem jócskán találhatóak igencsak művelt és céltudatos emberek ilyen szakokon is, és még ha másoknak nem is kézenfekvő, mit fognak majd kezdeni ők az életükkel, nem hiszem, hogy le kellene sajnálni őket.

Aztán ott vannak még a nyelvészeti szakok is. Egyfolytában azt hallom, hogy mire megy vele az ember. Mindenki csak azzal van tisztában, hogy évente több száz anglisztika szakos hallgató végez (igen, többnyire feleslegesen, mert angolból maximum szakfordítókra lenne szükség, mind a tanári, mind a sima tolmács/fordítói szakma telített). De mi van a többi nyelvvel? Ha valaki azt hallja, hogy az ember bölcsész szakos hallgató, eszébe sem jut, hogy nem szabad bölcsész vagy magyar vagy anglisztika szakos, hanem esetleg klaszika-filológus, asszírológus, egyiptológus, vagy kínais, japános, koreais, arabos, törökös, hebrarisztikás, iranisztikás, svédes, norvégos, dános, hollandos, romanisztikás, szlavisztikás! Holott ezeket a nyelveket nem végzik el tömegek évente (talán romanisztikán és szalvisztikán végeznek többen, de ott sem túl magas az arány), és akik itt végeznek általában elhivatottak és az adott nyelvhez kiválóan értenek, és ilyen tolmácsokra, fordítókra, kapcsolattartókra (külföldi cégekkel) és nyelvtanárokra, esetleg az adott külföldi nyelven tudó idegenvezetőkre (persze ehhez továbbképzés szükséges) is van igény. Miért érnek ők kevesebbet, mint a mérnökök, vegyészek, közgazdászok? Miért "ciki" bölcsésznek lenni?

A pedagógia-pszichológia-andragógia hármas nem tudom, hogy a bölcsészkarokhoz tartozik-e még, de nyugodtan jöhetnek azokról is a vélemények.