Miért nézik le sokan a bölcsészeket?
Mindenhol azt olvasom, hogy mert "nem lehet vele elhelyezkedni", büfé szak, h*lyék járnak oda, nem csinálnak semmit, bárki el tudja végezni.
Akik ezt állítják, azok szerint ez valóban így van? Tiszában vannak vele ezek az emberek, hogy pl. egy töri vagy magyar szakra mennyit kell olvasni, művelődni, tanulni, és mennyi időt kell eltölteni a könyvtárban, na meg magolással és tanulmányok írásával? Vagy az a problémájuk, hogy ezekből mind "csak" tanárok lesznek többnyire? De hát a legtöbb fizika, kémia, matek szakos hallgatóból is tanár lesz, ez nem probléma? Csak a bölcsész szakos tanár van lesajnálva? Mi van, ha ők ezt szeretnék csinálni, másoknak miért problém az, hogy ők mennyit fognak keresni, és mivel akarnak foglalkozni? Hozzáteszem ezenkívül még rengeteg elhelyezkedési lehetősége van ezeknek a hallgatóknak, csak a tanáros kifogás a legnépszerűbb. Csak hogy pár példát említsek:
magyar szakon: irodalmár, író, költő, nyelvész, újságíró, korrektor, szerkesztő, kulturális szervező (művelődési házak, iskolák részére, de akár cégeknek is), könyvtáros, hr-es, riporter. Ilyen emberekre ne lenne szükség?
töri: történész, régész, levéltáros, könyvtáros, muzeológus, néprajzkutató
Igaz, hogy sokkal több ember végzi el ezeket a szakokat, mint kellene, de ezért miért kell lenézni az ÖSSZESET? Szerintem jócskán találhatóak igencsak művelt és céltudatos emberek ilyen szakokon is, és még ha másoknak nem is kézenfekvő, mit fognak majd kezdeni ők az életükkel, nem hiszem, hogy le kellene sajnálni őket.
Aztán ott vannak még a nyelvészeti szakok is. Egyfolytában azt hallom, hogy mire megy vele az ember. Mindenki csak azzal van tisztában, hogy évente több száz anglisztika szakos hallgató végez (igen, többnyire feleslegesen, mert angolból maximum szakfordítókra lenne szükség, mind a tanári, mind a sima tolmács/fordítói szakma telített). De mi van a többi nyelvvel? Ha valaki azt hallja, hogy az ember bölcsész szakos hallgató, eszébe sem jut, hogy nem szabad bölcsész vagy magyar vagy anglisztika szakos, hanem esetleg klaszika-filológus, asszírológus, egyiptológus, vagy kínais, japános, koreais, arabos, törökös, hebrarisztikás, iranisztikás, svédes, norvégos, dános, hollandos, romanisztikás, szlavisztikás! Holott ezeket a nyelveket nem végzik el tömegek évente (talán romanisztikán és szalvisztikán végeznek többen, de ott sem túl magas az arány), és akik itt végeznek általában elhivatottak és az adott nyelvhez kiválóan értenek, és ilyen tolmácsokra, fordítókra, kapcsolattartókra (külföldi cégekkel) és nyelvtanárokra, esetleg az adott külföldi nyelven tudó idegenvezetőkre (persze ehhez továbbképzés szükséges) is van igény. Miért érnek ők kevesebbet, mint a mérnökök, vegyészek, közgazdászok? Miért "ciki" bölcsésznek lenni?
A pedagógia-pszichológia-andragógia hármas nem tudom, hogy a bölcsészkarokhoz tartozik-e még, de nyugodtan jöhetnek azokról is a vélemények.
válasza:21:50
Magyarul mérnöki szak közelében se jártál még.
válasza: válasza:"Tiszában vannak vele ezek az emberek, hogy pl. egy töri vagy magyar szakra mennyit kell olvasni, művelődni, tanulni, és mennyi időt kell eltölteni a könyvtárban, na meg magolással és tanulmányok írásával? "
És te tisztában vagy, hogy egy mérnök mennyit alszik szorgalmi időszakban? Mennyit rajzol, számol, jegyzőkönyvet ír, beszámolót, mennyi időt tölt a könyvtárban?
Nekem is itt van egy nagyon jó könyv az asztalomon. Nagyon szeretnék én is művelődni, de nincs rá időm.
(Bocsánat, ha egy kicsit fellegzős voltam, de nem sokat alszom mostanság. De ez az én bajom.)
Tisztában vagyok vele, van ismerősöm arrafelé. Azzal viszont általában nincsenek tisztában, hogy a nyelvszakosok mennyit alszanak vizsgaidőszakban, mert nálunk divat az, hogy még a gyakorlati tárgyakból (nyelvgyakorlat többnyire) is iratnak írásbeli vizsgát, majd szóbeli vizsgát is teszünk minden félévben. Persze e mellé jönnek az előadások. Az sem érdekel senkit, hogy egy japán vagy kínai szakosnak heti 100-150 kanjit kell memorizálnia, és az sem, hogy egy svédes a heti 3 nyelvgyakorlatából 2-n minden héten zh-t ír. Az sem, hogy még egy informatikus-könyvtáros szakosnak is olyan beadandókat kell írnia, amihez egy nem szakbeli még az instrukciókat se igazán érti. És az sem, hogy minden nyelvszakosnak minden héten beadandókat, előadásokat kell készítenie, természetesen idegen nyelven, történelemről, irodalomról, kultúráról, nyelvészetről, vagy csak általános kérdésekről - tök mindegy, minden hétre annyi jut, hogy még magyarul is öröm megalkotni, majd lefordítani.
Nem akarok én sem fellengzős lenni, én nem a kultúrát és a művelődést hiányoltam a fent kiemelt részletben pl. a mérnökökből, - de bárkiből, aki nem bölcsész - hanem csak megkérdőjeleztem, mások szerint mért nem kézzelfogható és értékes tudás az, ami nem számokhoz, adatokhoz, vagy gyakorlati dolgokhoz kapcsolódik?
Nem állítom, hogy az _értékes_ bölcsész szakokon több dolga lenne a tanulóknak, mint a mérnököknek, orvosoknak, de azt sem hiszem, hogy kevesebb.
válasza:Nem akarok átesni a ló túlsó oldalára, hogy a mérnökök nemcsak szorgalmi időszakban nem alszanak, hanem már a vizsgaidőszakban sem, mert ez erős túlzás lenne, de rengeteg kell mindkét terminusban tanulni.
A vizsgák nálunk sem csak írásban történnek, van szóbeli is, sőt, még szigorlat is. (Ami a mostani rendszerben állítólag ritka, de nem tudom, én még csak itt tanultam eddig.)Beszámolókat is írunk, a jegyzőkönyv sem tisztán számításból áll. Nagyon sokszor külföldi szakirodalomból kell tájékozódni, szóval a nyelvismeret sem elhanyagolandó.
A művelődéssel kapcsolatban annyiban adok neked igazat, hogy vannak olyan mérnökök, akiknek ilyenekre sem idejük, se lelkesedésük, hogy belefeküdjenek egy Tandori Dezső kötetbe vagy elmenjenek egy fotókiállításra. Viszont amíg a bölcsészeknek a "művelődés" a szakmájuk, nekünk a "számolgatás". Most mondhatnánk mi is azt, hogy milyen buták a BTK-sok, hogy nem deriválnak a szabadidejükben. Véleményem szerint egy "igazi" mérnöknek, nem csak a szakmájában kell otthonosan mozognia, de át is kell látnia a világ dolgait, össze kell tudnia rakni a képet maga előtt. Tájékozottnak kell lennie. Részemről igyekszek minél több könyvet elolvasni különböző témákban, kiállításokra járni, galériában. Elvégre értelmiségek leszünk vagy mi. :)
válasza:Esküszöm, mintha az oviban lennénk. Bölcsészek és mérnökök mutogatnak egymása ujjal, hogy mégpedig az én szakom nehezebb.
Ki nem szarja le, de most őszintén? Ezen ti mit akartok bizonygatni?
Röhej, ami manapság megy. Én is qrva sokat tanulok, de egyszer sem jutott az eszembe az, hogy más szakról bebizonyítsam, hogy az jóval egyszerűbb, mint az enyém.
Én azt szoktam mondani, hogy csak az foglalkozik ilyennel, akinek felesleges ideje és energiája van. Ezek szerint a ti szakotok tényleg egyszerű, ha még ezzel is tudtok foglalkozni cirka 1,5 hónappal vizsgaidőszak előtt. Irigyellek titeket, komolyan.
Szerintem neked is akad időd, ha itt olvasgatsz tanulás helyett...
Egyébként tudtommal nem mutogattam senkire, hanem kérdést tettem fel. És nem azt próbálom bizonygatni, hogy f*szább gyerekek vagyunk, mint a többi egyetemista, csupán azt, hogy érünk annyit. Nem mindegy..
válasza: válasza: válasza:" a "büfé" szak meg egy kifejezés amit mindenre rámondanak amibe nincs benne hogy mérnök"
Programtervező informatikus, fizikus, orvos, stb.
Nincs benne mégse "büfé" szak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!