Diplomás szülők! Beleegyeznétek, hogy a gyereketek ne gimnáziumba menjen?

Én megértelek, bár sokkal fiatalabb vagyok, és gyerekem sincs még. Úgy gondolom, hogy ez a gyerektől is függ. Ha a gyermekemet ismerem és tudom, hogy 3 éves kora óta villanyszerelő szeretne lenni és még 14 évesen is ez az álma, nem fogom gimibe kényszeríteni. Beszélni kell velük, felvázolni a lehetőségeket. Nézzetek közösen utána a dolgoknak. Legyen lehetősége választani, de tudja, hogy melyik mivel jár.

Ha a gyerekem nem tudná mit szeretne, és viszonylag jó tanuló, akkor biztatnám a gimire.

Lehet, hogy túlzás lenne kijelentenem, hogy majd nem engedném szakgimnáziumba vagy szakközépiskolába a gyerekemet... viszont biztosan nem örülnék neki és inkább arra próbálnám őt terelgetni és biztatni, hogy gimnáziumban tanuljon tovább. Szerintem a három lehetőség közül jelenleg a gimnázium a legjobb választás. Nálam ez nem egy diplomás vs. nem diplomás kérdés és nincsen emögött semmiféle különleges társadalmi elv stb., szimplán ez a saját véleményem, a saját meglátásom és tapasztalatom alapján gondolom így. Sőt, szerintem teljességgel el kellene felejteni azokat a hülyeségeket, hogy pl. ki milyen ember, diplomás vagy nem diplomás, szakmát tanult-e és van-e érettségije, mennyire értékes vagy hasznos, mennyit keres stb., mert ennek szerintem semmi köze nincsen ehhez az egész kérdéskörhöz.

Én azt gondolom, hogy egy 13-14 éves gyerek az esetek nagy többségében még nem tudja eldönteni, hogy konkrétan mit szeretne tanulni és mivel szeretne majd foglalkozni és a gimnázium erre pont jó, mert ott kapja meg azt az általános és átfogó képzést, amivel később még bármit kezdhet. Egy gimnáziumban az alap tárgyakat tanulja szinte egyenlő mértékben, tanul két idegen nyelvet, mellette van fakultációs lehetősége és adott esetben szakkörök, edzések stb., amivel némileg tud orientálódni egy adott terület irányába, ami őt jobban érdekli. Ha leérettségizik, akkor még mindig eldöntheti, hogy szeretne-e továbbtanulni egy egyetemen, szeretne-e inkább valamilyen szakmát elsajátítani vagy éppen egyik sem, és elmegy dolgozni. Nem mondanám, hogy egy szakgimnázium vagy egy szakközépiskola törvényszerűen elvágja a későbbi lehetőségeitől (pl. hogy ő felsőoktatásban tanuljon), de azt ki merem jelenteni, hogy biztosan sokkal nehezebb onnan továbblépni. Nem csak az érettségi megszerzésére vagy az oktatás színvonalára gondolok, hanem olyan különbségekre is, mint pl. hogy csak egy idegen nyelvet tanulnak, összevont "komplex természettudomány" órájuk van a normális természettudományos órák helyett, sok szakmai tárgyuk van és van gyakorlat is, vagy szakgimnáziumban például kötelező szakmai tárgyból is érettségizniük. Szerintem ez mind inkább hátrány annak tekintetében, hogy kevés gyereknek van sziklaszilárd elképzelése a jövőjéről, hiszen abban a korban még csomó új ismeretet szereznek, új ingerek érik őket, bővül a látókörük stb. és emiatt folyamatosan változik a világról alkotott képük, az érdeklődési körük, a véleményük különböző dolgokkal kapcsolatban, a céljaik stb. és ez teljesen normális is. Viszont el lehet képzelni egy olyan szituációt, hogy pl. 8.-ban még asztalos/cukrász/ápoló/logisztikus stb. akar lenni és mondjuk 10. osztályban már meggondolja magát, mert őt az már nem érdekli és inkább valami teljesen más szakmát szeretne tanulni vagy esetleg egyetemre akar majd menni mondjuk gyógyszerész szakra, most mondtam valamit... Ez pedig nem csak azt jelenti, hogy majd picit rosszabb kedvel jár iskolába vagy kevesebb motivációja lesz, hanem kevesebb lehetősége lesz a változtatásra és pályamódosításra is, mert ha talán nem is lehetetlen mégis sokkal nehezebb az átjárás a különböző szakmacsoportok és iskolák között, sokkal nehezebb bepótolni a hiányosságokat (pl. leérettségizni emelt szinten egy olyan tárgyból amit nem is tanultál vagy nem abban a formában és azon a szinten, vagy letenni egy 6. érettségi tárgyat még a kötelező szakmai tárgy mellett, vagy mondjuk felhozhatnám példának a nyelvtanulást is). Mindemellett pedig nem sok pozitívumot vagy előnyt tudok felsorolni, ami a szakközépiskola vagy a szakgimnázium mellett szólna, hacsak tényleg nincsen biztos jövőképe annak a gyereknek vagy esetleg nincsen más lehetősége.

Kérdező, én szakközépiskolában tanultam, magam választottam mert akkor a közgáz érdekelt és akartam az érettségi mellé egy plusz papírt. Aztán rájöttem, hogy nem szeretem a közgazdaságtant és eszem ágában sem volt maradni még a suliban 2 évet a papírért. Így érettségi után jelentkeztem egyetemre alapképzésre, majd most vagyok mesterképzésen.

Szerinted mi bajom lett hogy nem gimnáziumban tanultam? Örülök neki hogy nem oda jártam mert már anno is az ment hogy lenézték aki nem ott tanult.

Ja, és örülök, hogy a szüleim nem ilyenek, mint te és a párod!!!

Majd ha oda küldöd ahová nem vágyik ne csodálkozz, hogy gimi után elmegy inkább műkörmösnek. Mert alig várja majd, hogy szabaduljon a kényszertől meg lehet, hogy a szülői háztól is. (18 évesen lelép és férjhez megy, vagy csak úgy összeáll valakivel)

Ezek persze csak feltételezések, nem kell egyből megijedni.

Jó döntést kívánok!

Szerintem fontos az, hogy felvételi előtt álló gyerek mennyire motivált a tanulásban, mi érdekli, és mi az amivel egyáltalán nem szeret foglalkozni. Mindezeket a szempontokat figyelembe véve kellene együtt megtalálni a gyerek számára a legjobb továbbtanulási lehetőséget. Tehát a szülőnek segíteni kellene a legmegfelelőbb középiskolákat megtalálni a gyermeke számára, legyen az gimnázium, technikum vagy szakiskola. Egy kis kutatómunkával kideríteni, hogy milyen lehetőségek vannak a környéken. Mik az egyes intézmények előnyei és hátrányai. Milyen véleményeket olvastunk vagy hallottunk a szóba jövő iskolákról. Mi lenne az előnye, ha oda járna, illetve milyen nehézségei adódhatnak. 14 évesen a legtöbb gyerek még nem céltudatos, segíteni kell őket információszerzéssel és beszélgetéssel.

Valószínűleg egy tanulmányi versenyeket kedvelő kitűnő vagy jeles tanuló számára nem lenne inspiráló közeg egy gyenge gimnázium vagy egy olyan szakközépiskola, ahova zömében 3-as 4-es tanulókat vesznek fel (nem a top technikumokról beszélek). Egy hónapon belül ráragasztanák a stréber jelzőt és kiközösítenék. Egy nyelveket nem kedvelő, nyelvérzékkel nem igazán megáldott gyereket nem érdemes nyelvi előkészítős gimnáziumba vagy technikumba kényszeríteni, csak az azért mert hasznos nyelvet tanulni. Egy reál beállítottságú gyereket humán orientációra rábeszélni vagy fordítva. Tehát a gyerek képességeinek, érdeklődésének és habitusának legmegfelelőbb iskolát kell kiválasztani.

Amúgy a szülői nyomás nemcsak úgy működik, hogy a diplomás szülők szeretnék ha a gyerek gimnáziumba menne, ami egyes esetekben nagyon jó döntés, más esetekben kevésbé. Ugyanúgy előfordul, hogy a diplomával nem rendelkező szülő kényszeríti a jó tanuló, jó képességű gyerekét a szakma tanulására, mert szerinte a legfontosabb, hogy 19 éves korába már legyen egy szakmája, figyelmen kívül hagyva, hogy a gyereket egyáltalán nem érdekli az a középiskola által adott szakma, mert egyetemen szeretne továbbtanulni teljesen más irányba.

"Kérdező szerinted csak gimi után lehet felsőoktatásba menni? Azt gondolom, hogy hihetetlenül szűk látókörű vagy, és egy erős szakközépiskola többet ér, mint egy gyenge gimi. Mégis mit hiszel? Mivel ad többet egy gimnázium?"

Egy szakgimi is lehet erős de egy erős gimi erősebb egy szakgiminél. Az se jó gondolkodás, hogy szidni kell a gimiket. Van előnye a szakgiminek de úgy se tegyünk, mintha oda mindenképp jobban megérné menni. Ráadásul mivan akkor ha olyan szakgimibe megy ami olyan szakmát amit ő leszar majd később? Ráadásul azért a kommentelők odaírják, hogy (pár) szakgimi erősebb (pár) giminél (is).

#19 Inkább te nézz utána mielőtt habzó szájjal ítéled el az összes középiskolát a gimiken kívül.

Nézz statisztikákat. Hányan hagyják ott az egyetemet? Hány százalék végzi el? Hány százalék vált szakot?

Az esetek nagyrészekor az a szcenárió, hogy elmegy valaki közgazdász szakra például mert az jól hangzik, majd első/második félév után sírva hagyja ott, majd megy másik szakra kényszerből, nehogy vissza kelljen fizetni az állami támogatást ha 1 félévtől többet járt.

Ellenben rengeteg olyan van, aki 14 éves korában úgy döntött, hogy ő közgazdász, infós, gépész, diplomás ápoló stb akar lenni, elkezdi a szakgimit, majd rájön hogy ez az út nem tetszik neki, és milyen jó hogy nem sétált bele a csipkebokorba humán gimiből, mert elképzelése sem volt mit tanul majd a szakon, szimplán csak "jól hangzik". Személyesen is rengeteg ilyet ismerek. A magyarok többsége vakon, tudatlanul megy egyetemre, és ezen a gimnáziumok csak rontanak, főleg ha az alap tárgyaknak nem sok köze van az egyetemen tanultakhoz. És gondolom nem kell megint leírni, szakgimiben is ugyanúgy érettségizel, ugyanazokból a kötelező tárgyakból, és ugyanúgy emeltet is tehetsz.

Komolyan, nehezen hiszem el hogy te egyáltalán bármit el is végeztél általánoson kívül.