Segitenetek? Fizikabol doga, es nem talalom a konyvben a torvenyeket.

@11: akkor válts sulit, és bíztasd erre osztálytársaidat is ;)

Engem nem bántasz meg azzal, ha kiderül, hogy nulla a fizikaoktatás színvonala nálatok.

Csak, hogy értsd: van egy súlyerő, ami függőlegesen lefelé hat, ez m*g. Ha vízbe mártasz egy testet, akkor egy ezzel ellentétes erő is ébred, a felhajtóerő, azaz függőlegesen felfelé hat, és ez egy Vtest*Róvíz*g nagyságú erő. A két erő eredője egy m*g-Vtest*Róvíz*g függőlegesen lefelé ható erő (ha negatív, akkor annak abszolútértéke hat felfelé). A súly nem csökken, marad m*g. Ha bárki azt mondja, hogy csökken a súly, az sültmarhaságokat beszél. Ha egy tanár ilyet elfogad, akkor más témában is hülyeségeket beszélhet.

Nem mellesleg nem csak vízre érvényes ez a törvény, de minden folyadékra és gázra.

A törvény egyébként úgy szól, hogy "minden folyadékba, vagy gázba mártotz testre felhajtóerő hat. A felhajtóerő nagysága egyenlő a test által kiszorított folyadék, vagy gáz súlyával"

A te általad említett "energiamegmaradás" törvénnyel meg csak az az apró gond, hogy aszerint nem marad meg az energia. Egy energiamegmaradás törvénytől ez kicsit kellemetlen... Szóval azt is felejtsd el, úgy, ahogy van. Nem mellesleg egy tökéletesen rugalmatlan ütközésben aszerint a hülyeség szerint az energia 100%-a (!!) veszne el... Vannak bajok.

@12

A középiskolában a súlyt úgy definiálják, hogy az az erő, amivel egy test az alátámasztást nyomja, vagy a felfüggesztést húzza. Ha madzaggal egy testet vízbe mártok, akkor a test kisebb erővel húzza a madzagot, tehát kevesebb lett a súlya. Tehát jogos a mondóka. Ha így definiáljuk a súlyt, akkor a súlytalanság fogalma is érthető, mert súlytalanságban csak a nehézségi erő hat, tehát nincs alátámasztás és felfüggesztés, van viszont mg. Ráadásul az mg a testre ható erő, a súly pedig a test által az alátámasztásra vagy felfüggesztésre ható erő. De persze a súlyt lehet úgy is definiálni, hogy az megegyezik a nehézségi erővel. De minek legyen két neve ugyanannak a dolognak?

@13: valóban, ez a súly iskolás definíciója, amit mondasz.

De azt ne feledd, hogy ha szabadesésben zuhanunk lefelé, akkor a = g gyorsulást szenvedünk el. Valójában a súly G = m(g-a), ahol az "a" a Föld felé néző gyorsulás. Tehát ha elindulsz felfelé 9,8m/s^2 gyorsulással, akkor lesz egy a = -g gyorsulásod, így a súlyod egyenlő lesz m*2g-vel - és valóban, ha ráállsz akkor egy mérlegre (ami valójában a súlyod méri) pontosan azt látod, hogy kétszer annyit mutat, mint amennyit mutatna simán a Földön.

Ha szabadesel, akkor mivel a = g, m*0 lesz a súlyod, ez valóban nulla.

Ha a kád aljára helyezel egy fémgolyót, akkor viszont nincs gyorsulás. A fémgolyó hajszálpontosan m*g-vel fogja nyomni az alátámasztást, ami a vízmolekulákat és a kád alját együttesen jelenti. A vízmolekulák viszont felfelé próbálják löködni a golyónkat, ez lesz a felhajtóerőnk. Viszont a súly nem változik. Az iskolás definíció szerint sem.

Az 5-ös válaszolóval én is vitatkoznék, de ahhoz képest h. a wikipédiáról kiollózta, nem is olyan rossz egy laikushoz.

A kérdezőnek is segítve:

Energiamegmaradás törvénye: Zárt rendszerben az energiák összege állandó.

Namost itt valaki kérdezhetné, mi a rosseb az a zárt rendszer. Ez kérem olyan rendszer, amiben csak belső erők hatnak. Na és mi a fene az a belső erő. Olyan erők, amik csak a rendszer tagjai között lépnek fel.

Akkor úgy látom, ezt tisztáztuk, világosan és szabatosan megfogalmazva, mindenki érti már az energiamegmaradást.

Archimedes-törvénye: Minden folyadékba vagy gázba merített test annyit veszít súlyából, amennyi az általa kiszorított folyadék vagy gáz súlya.

Ez így teljesen korrekt, mégpedig abban a terminológiában, hogy a súly fogalmát mindig a vizsgált közegen belűl értjük és mérjük, nem pedig egy külső rendszerből.

Tehát ha otthon a kertbe fölállítasz egy gumimedencét, és belemész, akkor a súlyodat a medence belsejében kell mérni, nem pedig a gyep és a medence közt.

Remélem világos és érthető, más is tanul belőle. Ennél szabatosabb, korrektebb leírást a mai mozaikos fizikakönyvekben, meg egyébként az újtipusúakban nem nagyon találsz, mert kb. mind selejt, silány minőségű.

Most már nem lektorálják a könyveket, a magyarázatok hiányosak, tele vannak értelemzavaró hibákkal.

Nem ritka a szakmai tévedés sem.

Ha fizikát akarsz tanulni, be kell menni a könyvtárba, meg az antikváriumba, 60-as, 70-es évekbeli könyveket kell keresni.

Azok még igazi könyvek.

Ezek a maiak semmit nem érnek, nem csoda hogy nem is érti senki már a fizikát,csak a szines ábrák miatt jól fölnyomják az árakat, aztán rátukmálják az iskolákra, meg a szegény diákokra...

"Archimedes-törvénye: Minden folyadékba vagy gázba merített test annyit veszít súlyából, amennyi az általa kiszorított folyadék vagy gáz súlya.

Ez így teljesen korrekt, mégpedig abban a terminológiában, hogy a súly fogalmát mindig a vizsgált közegen belűl értjük és mérjük, nem pedig egy külső rendszerből. "

Természetesen a vizsgált rendszeren belül értjük a súlyfogalmat, nem máshonnan. Ettől tök függetlenül NEM fog megváltozni a súlya semmilyen folyadékba, vagy gázba merített testnek. Ahogy írtam, még az iskolás "a súly az az erő, amivel egy adott test nyomja az alátámasztás, vagy húzza a felfüggesztést" értelemben sem. G = m(g-a) minden esetben. A szabadesésnél is ezért nulla a súlyunk. Ha beleállsz egy medencébe, hajszálpontosan m*g-vel fogod nyomni az alátámasztásodat. Ugyanúgy, mint víz nélkül. Csak épp az alátámasztásod még nyomkod is felfelé. Nem gondoltam volna, hogy ez ennyire bonyolult és nehezen érthető dolog.

De akkor egy kérdés: ha szerinted veszít a súlyából egy vízbe mártott test, akkor szerinted az úszó testek súlytalanok? Az úszó testek nem nyomják az alátámasztást? Gondold át...

És ha már wikipedia, akkor ajánlom ezt a szócikket:

[link]

Itt is ennek az első mondatát:

[link] #.C3.9Asz.C3.A1s

Ennél világosabban nem lehet szemléltetni, hogy nem a súlya csökken a tárgynak, hanem egy külön erő hat rá, miközben a súly pontosan ugyanakkora marad.

Ne akarjunk már szegény kérdezővel hülyeségeket megtaníttatni...

"Ha beleállsz egy medencébe, hajszálpontosan m*g-vel fogod nyomni az alátámasztásodat. Ugyanúgy, mint víz nélkül. Csak épp az alátámasztásod még nyomkod is felfelé."

Ez az állítás egyértelműen helytelen. Sajnálom, hogy a mai fizikaoktatás ennyire megsilánylott. Valószínűleg középiskolás lehetsz, hogy minden bizonnyal csak képletekből élsz, semminthogy a mögöttes tartalom megértéséből.

Szép és jó a wiki, meg hogy van, de jómagam utálom (hiszen bármely laikus azt ír bele amit akar), azt inkább azok használják elsődleges kiinduló pontként, akik járatlanok a könyvtárban, ismeretlenek a szakmai cikkekben, a kutatási eredményekben.

Visszatérve az eredeti problémára: Már általános iskolából jól ismert, hogy az mg nehézségi erőt nem illik a súllyal azonosítani. Márpedig te ezt akarod. Elvi hiba kérem szépen! De ezt miért nem mondják el a mai oktatók?!

Hiába hat rád mg a medencében, a folyadék súlyából származó F=gamma*V ún. fölhajtóerő fog hatni, ahol gamma a folyadék fajsúlya [N/m^3]-ben, V pedig a testnek a folyadékba merülő térfogatrésze [m^3]-ben, így lesz F egysége [N].

Namost ebből egyszerűen adódik, hogy a vizsgált test a medence alját G=m*g-gamma*V erővel nyomja, ami egyben a súly is. Archimedes-törvényének pont az a lényege, hogy ez a gamma*V erő az, amelyik csökkenti a súlyt.

A másik gyakor félreértés:

"ha szerinted veszít a súlyából egy vízbe mártott test, akkor szerinted az úszó testek súlytalanok? Az úszó testek nem nyomják az alátámasztást?"

Miért lennének súlytalanok? Nem értem honnan ez a feltételezés...

Miért ne nyomnák az alátámasztást? Helytelen feltevés, nem értem honnan származik.

Amúgy meg gondold meg: Van egy teherautó, a hátsó rakodótérben van száz galamb. A galambok kezdetben nyugvó állapotban vannak. Ha mindegyik galamb felrepül a levegőbe, vajon változik -e a jármű súlya?!

Jó példa arra, hogy látjuk -e a közegek erőátviteli hatását. Fontold meg, és majd rájössz, hogy mi a helyes megoldás...

@17: jahh, "majdnem" középiskolás vagyok... éppen 15 éve érettségiztem, szóval közel jársz az igazsághoz, de nem teljesen sikerült eltalálni :)

Az, hogy könyvtárakban járatlan lennék, egy totál légből kapott spekuláció. Maradjunk annyiban, hogy már általános iskolás koromban is igencsak sokat jártam könyvtárakba. Értem én, hogy meg akarsz sérteni, de ilyen jellegű érveléstechnikával viszonylag kevéssé fogsz meggyőzni. Egyébként, nem tudom, te hogy vagy vele, de egy wiki szócikket valószínűleg egyszerűbb citálni, és a másik fél is könnyebben meg tudja lesni, mintha bármely könyv megfelelő fejezetére hivatkoznánk. Így az internetes kommunikációban a wikipédia egy gyakran hivatkozott forrás. Igen új lehetsz a neten, ha erről nem tudsz, vagy nem látod ennek az okát.

"Már általános iskolából jól ismert, hogy az mg nehézségi erőt nem illik a súllyal azonosítani. "

Attól függetlenül, hogy már általános iskolából is jól ismert ez, nem találok egyetlen (netes! mert itt tudok jelenleg keresni, mielőtt belekötnél) forrást sem, hogy nem így lenne. Egy ilyen jól ismert tényről szerintem kellene találnom. Ráadásul mindenhol ezt az ezek szerint már általános iskolás tudással is helytelen definíciót találom.

Tudom, utálod a wikit, de:

[link]

"Derivations from

other quantities

W = m · g"

Aztán:

[link]

és még:

[link]

"The weight of an object is defined as the force of gravity on the object and may be calculated as the mass times the acceleration of gravity, w = mg. "

vagy

[link]

"The generic expression of Newton's Second Law (1) can be transformed to express weight as a force by replacing the acceleration - a - with the acceleration of gravity - g - as

Fg = m g "

esetleg

[link]

"The weight W, or gravitational force, is then just the mass of an object times the gravitational acceleration.

W = m * g"

Hmm, ez utolsó a NASA oldala. Szóval érdekes módon a NASA szerint is m*g a súly. Valószínűleg ott sem járta ki senki az általános iskolát, hogy nem tudják, hogy ez helytelen...

"Miért lennének súlytalanok? Nem értem honnan ez a feltételezés..."

Segítek: ha szerinted a súly az, ami az m*g nehézségi erő mínusz a felhajtóerő eredőjéből összejön, akkor ez az úszó testeknél pont nulla. Épp ezért úsznak. Tehát ha csökken a súlyuk, méghozzá a pontosan a felhajtóerővel, akkor igen, az úszó tárgyak súlytalanok. A valóságban azok? Nem igazán... Érdekes, hogy az értetlenségedből kiindulva szerinted sem súlytalanok, tehát te magad is rájöhetnél, méghozzá ilyen egyszerű módon, hogy nem csökken a súlyuk a felhajtóerőtől...

"Van egy teherautó, a hátsó rakodótérben van száz galamb. A galambok kezdetben nyugvó állapotban vannak. Ha mindegyik galamb felrepül a levegőbe, vajon változik -e a jármű súlya?! "

A jármű súlya természetesen nem. Nem azt akartad inkább kérdezni, hogy a jármű által az úttestre gyakorolt erő csökken-e? (A galambok aligha tartoznak a járműhöz, akár ücsörögve, akár szállva.)

"ha szerinted a súly az, ami az m*g nehézségi erő mínusz a felhajtóerő eredőjéből összejön, akkor ez az úszó testeknél pont nulla. Épp ezért úsznak. Tehát ha csökken a súlyuk, méghozzá a pontosan a felhajtóerővel, akkor igen, az úszó tárgyak súlytalanok."

Most eldicsekedhetsz, hogy erre rájöttél, 2000 éve utána annak, hogy Archimedes felfedezte.

Valóban, ebben a terminológiában az úszó testek súlya zérus.

És ezt méréssel sem tudod megcáfolni. Eredeőben a közegben mérve a test zérus erővel nyomja az alátámasztást.

Amit belinkeltél, úgy is lehet számolni, de az már egy másik terminológia. Régen azt értették súly alatt, amit összességében a test kifejt az alátámasztásra vagy a felfüggesztésre.

Újabban behozták azt a számítást is, amiről te beszélsz. A kettő között annyi különbség van, hogy nálad az alátámasztsra/felfüggesztésre ható erő légüres térben van értve, amiről én beszélek, az pedig az élethű valós környezetben.

"A jármű súlya természetesen nem. Nem azt akartad inkább kérdezni, hogy a jármű által az úttestre gyakorolt erő csökken-e?"

Miért, ha azt kérdezem jobb?

"Valóban, ebben a terminológiában az úszó testek súlya zérus."

Nocsak, az előbb még azt írtad, hogy már miért lennének súlytalanok, és azt sem érted, honnan ez a feltételezés.

"Amit belinkeltél, úgy is lehet számolni, de az már egy másik terminológia." (...) "Újabban behozták azt a számítást is, amiről te beszélsz."

Nocsak, az előbb azt írtad, hogy ez a számolási mód teljesen helytelen, és ezt már általános iskolában is megtanítják...

Ejj-ejj, akárhogy nézem, szépen besétáltunk az erdőbe :)

"Miért, ha azt kérdezem jobb?"

Csak pontosabb. De csak kötöszködtem egy kicsit egy lényegtelen pontatlanságon a megfogalmazásodban. Ne vedd a szívedre :)