Hogyan bizonyíthatnám be az igazamat?

Sehogy, mert nincsen igazad.

Felszálltál a vonatra, ezzel elfogadtad a MÁV-Start személyszállítási üzletszabályzatában leírtakat. Márpedig abban az van, hogy amennyiben az utazásod kezdőpontján annak megkezdési idejekor van jegyvásárlási lehetőség (nyitva levő jegypénztár vagy működőképes automata), akkor csak előre megváltott menetjeggyel szállhatsz fel a vonatra, különben pótdíjat kell fizetned. Nincs semmi ilyen kitétel, hogy te hány percig álltál sorba, mivel senkit sem érdekel. Régen sem, de azóta meg pláne nem, hogy egy aránylag jól használható online jegyrendszer is van. Ha a pénztárban akarod megváltani a jegyed, erre számítani kell, vagy benyelni a pótdíjat a vonaton megváltásnál. Ugyanilyen módon a forinton kívül a jegyvizsgálók nem fogadhatnak el más pénznemet, ha van nála terminál (ami egyébként már aránylag sokszor van, de nem mindig), kártyával van még lehetőség fizetni, és ennyi.

Nagyon okos dolog volt nem befizetni a bírságot azért, mert te jogtalannak tartod, de lehet, hogy célszerűbb lett volna ezen döntés előtt elolvasnod az említett üzletszabályzatot. Akkor ugyanis tudnád, hogy hiába nem fair, aszerint a szabályzat szerint, amit bár kutya nem olvas el, mégis mindenkire vonatkozik, ha felszáll a vonatra, sajnos nincsen igazad, és így megspórolhattál volna 16 ezer forintot. Szóval küzdhetsz tovább, csak nem fogsz elérni vele semmit azon kívül, hogy esetleg még rosszabbul jársz.

Nincs igazad, így sehogy. Ahogy az előző is írta, a SZÜSZ-ben világosan le van írva, hogy amennyiben a felszállás helyén van pénztár, vagy automata, a jegyet a jegyvizsgáló csak pótdíj kiszabása mellett adhatja ki. Ő nem mérlegelhet, mert adott esetben bejelenthetik, illetve kifizettethetik vele a pótdíj összegét (persze ebbe az utas soha nem gondol bele).

Mellékesen jegyzem meg, hogy a számolásod sem stimmel, ha a jegy 540 Ft és ehhez hozzáadjuk a 2600 Ft pótdíjat, az nem 2940 Ft. Továbbá ha időben befizetted volna, akkor most nem 16 000 Ft-ot kérnének tőled, mivel, amint az utasleadási hátoldalán is olvashatod, bizonyos határidőn belül csak az eredeti, 2600 Ft-os pótdíjjal felszámolt összeget kellett volna kifizetned.

#16

Nem is mondtam, hogy nem vonatkozik rá, csak azt, hogy ő nem fogadott el semmiféle üzletszabályzatot.

A törvényeket, rendeleteket arra felhatalmazott emberek alkotják. Ha nem tetszik a többségnek, akkor el lehet őket zavarni. És egy másik társaságot megbízva esetleg azok új kereteket adnak az életünknek.

De senki nem fogja megkérdezni, hogy 3042 évi 2175. sz. törvény 22/c. cikkelyének II. alpontjával egyetértesz-e, vagy sem.

Az üzletszabályzat nem törvény, nem rendelet. Egy szolgáltató a maga keretei között alkotja meg. De! És ez fontos: törvény jogosítja fel rá. És ha abban nincs olyan elem, ami a törvényekkel, rendeletekkel ellentétes lenne, akkor az érvényes.

A szerződéskötéshez bizonyos esetekben elég a ráutaló magatartás is. Nem kell írásban lefektetni, közjegyzővel hitelesíteni, tanúkkal igazolni a szándékot.

Ilyen a tömegközlekedési járműre felszállás is. Ezzel a tetteddel elfogadtad az üzletszabályzatot. Akkor is, ha annak egyetlen betűjét sem ismered, és nem is értesz egyet vele.

Más: Sehol a világon nincs 100%-os kapacitásra kiépítve rendszerek. Telefonálni sem tud mindenki egyszerre. Egy liftbe sem fér be az összes személy, akinek ott dolga van stb.

A pénztárak kapacitását egy általános terhelésre méretezik. Vannak pályaudvarok, állomások, ahol tucatnyi pénztár működik folyamatosan, vagy szükség szerinti számban. Olyan megállókban, ahol jellemzően napi öt-hat ember fordul meg, elég egy is. De még nagyobb szám esetén is. Az, hogy néha összejön nagyobb tömeg, esetleg valamelyik utasnak panasza van, arra nem lehet fenntartani több kasszát, több embernek fizetést adva, amikor a hónap 20 napjában egy is csak lógázza a lábát, és növeszti a hátsóját.

Arról a vasút nem tehet, hogy pont beleszaladtál egy ilyenbe.

És arról sem, hogy nem tudtad megvárni a sort, és későbbi vonattal utazni.

"Arról a vasút nem tehet, hogy pont beleszaladtál egy ilyenbe."

Ellenben a vasútnak lehetősége lenne a fedélzeten jegyet árulni, amit kizárólag azért nem tesz meg, hogy jól meg lehessen büntetni a jegy nélkül utazókat. Erre is biztos csak annyit tudsz mondani, hogy a MÁV-nak nincs törvényi kötelessége a fedélzeten való jegyárusításra, de ez továbbra se írja felül azt, hogy a MÁV szolgáltatása ROSSZ.

A vonatokon van lehetőség jegyvásárlásra, de csak ott, ahol ez a felszállás helyén nem biztosított.

A jegyvizsgálóra nem tudom milyen kötelességek terhelődnek, de neki érdeke, hogy nála jegyet vegyenek. Ha adott volna az utasnak, akkor a vasutat nem éri kár, és az utas is elégedett. Ebben nincs vita köztünk. Ahogyan pl. az autópályadíjak esetében pár éve bevezették az utólagos fizetés lehetőségét, a vasút is lehetne rugalmasabb.

Ebben sem vitázom.

De akkor minden tömegközlekedésen meg kell engedni, és akkor azt is, hogy csak ellenőr felbukkanása estén érvényesítse azt az utas.

Vagy nem? Ha ott az automata, ott a pénztár, ott az online jegyvásárlási lehetőség, akkor ezek mellé bátran engedjük meg azt is, hogy mindezeket mellőzve is felszállhasson az utas, és szerencsés esetben ingyen utazhasson.

Vagy a jegyvizsgálónak nyomozókat kellene kiküldenie, hogy az embere nem is állt sorba, automata nincs vagy nem működik, csak ostoba telefonja van stb., és csak ezek után adjon felár nélkül jegyet, vagy bárkinek, bemondás és kedve szerint (mármint az utas kedve szerint)?