Meghúzták a lányom a gépjárművezetői vizsgán, szerintem sem jogos, mit lehet ilyenkor tenni?

Kedves Dörmögő!

Volt már olyan szitu, hogy kisgyerek kifutott elé, és meg tudott állni. Vagyis jól tudja kezelni a helyzeteket, de mégsem olyan jól, mivel a vizsgán átültették az anyósülésre.

Hogy így is megállt volna, még az ütközés előtt, simán elképzelhető, a fékezést az oktató előbb kezdte ez is tény, remélem, legközelebb, ha egy rakéta repül felé, már simán megelőzi az oktatót, hiszen erre is fel lesz készülve! :)

De jó, egyre jobb történetek, na végre, de tényleg nem akartam óvást beadni, csak jó a téma, és amikor személyesen is érintett bennünket, gondoltam beírok ide, és nem bántam meg, mert nagyon jók a válaszok, kommentek.

Írjatok légyszi minél több történetet vezetésről, vizsgákról, közlekedési bakikról, stb, úgy látom nem csak engem, hanem másokat is érdekelnek.

Autóval meghosszabbított rakéta f@rok fejek nagyon sokan vannak, engem is nyomott, ahol 70-nel lehet menni és én 78-al mentem, de ez olyan volt neki mintha állnék, ezért természetesen rám tapadt, és villogott, de én nem húzódtam le, a szélére, mivel a belső sávból hamarosan kezdődött a lekanyarodó sáv, ahová az úticélom tartott, de a sebességből visszább vettem, már a hamarosan bekövetkező lekanyarodás miatt is. Mikor mellém ért a kisrakéta gyilkos arccal átnézett, én kérdően vissza rá, mire ő

rakétaként hirtelen gyorsított, elémvágott, majd mikor benn volt, satufék.

Én az ütközést csak úgy tudtam elkerülni, hogy átkaptam a kocsit a szemközti sávba, szerencsére épp nem jött autó.

Na, amit az ilyenek csinálnak, azt hívják előre megfontolt gyilkossági szándéknak, vagy közlekedési veszélyeztetés, ami büntetendő, de ennek is van jogosítványa gondolom,

na meg pénze, mert az is biztos, hogy nem akkor csinált először ilyet.

A szívemből szóltál Sceptic, ki vagyok akadva,amikor hallom, hogy rohadt kamionos elütötte a zebrán a nagymamát és a nem tudom hány kisunokáját, pedig csak annyit kellett volna tenni, hogy felmérje azt, hogy hiába van elsőbbsége a zebrán, ne tolja már be a kocsit a kamion elé, bízván abban, hogy az meg fog állni.

Már a sebességből is lehet következtetni, hogy nem.

Hányszor csinálják velem is minden nap, hogy nem néznek körül, de én megállok, szerencséjük volt.

A kamionost persze nem menti ez fel a bűne alól.

Vagy itt van a klasszikus vész helyzetre egy példa.

A szemben jövő autós átengedi a zebrán az ő oldalán várakozó gyalogost, megáll, int neki, hogy tessék, a túloldalon pedig a szembe jövő autó eltrafálja és kivasalja. Épen talán csak a sapkája és az egyik cipője marad meg szerencsétlennek.

Már nagyon sokszor adódott ilyen szituáció, amikor felmértem, hogy az én oldalamon várakozó gyalogost nem szabad átengednem, mert láttam, hogy ezzel megtévesztem a gyalogost, bátran elindul, pontosan a szembe jövő autó alá, aki nem állt volna meg. Vagyis én nem lehetek a sors ura egy ilyen szituációban, az én szabad jelzésemet nem erőltethetem rá egy egyébként elővigyázatlan, megállni nem akaróra, és előfordulhat, hogy nem is tudom, hiszen rengeteg hasonló baleset bekövetkezett már.

Na és mit mond az épp akkor zebrához odaérő öregasszony:

---Hogy a ménkű csapjon bele a sok szemét autósba, nem áll meg a zebrán, rohadt felelőtlen gyilkosok.

Nem jut el a tudatáig, hogy azzal, hogy nem engedte át az ő oldalán az autós a gyalogost, épp azzal mentette meg az életét, mert simán begyalogolt volna a szembejövő elé, aki

nem állt volna meg. Szerintem valahol itt kezdődik a rutin.