Van olyan, hogy valakit nem lehet megtanítani vezetni?

70 óra igazából átlag, ha valaki nem olyan családból jött, hogy apuval már rég megtanult mindent a családi autón. Szóval az óraszám nem olyan durva, de az, hogy ennyire nem érzed, az problémás.

Hol tanulsz? Pesten? Mert akkor lehet érdemes lenne külső kerületben vagy a közelben vidéken próbálkozni, kisebb forgalomban tanulni.

2, Tök jó, amit írsz! Szerinted ezt a szelektív figyelem dolgot lehet valahogy "trenírozni", javítani?

Nálam is hasonló a gond (most csinálom a jogsit), kezdem érezni, hogy emiatt nem haladok egyről a kettőre.

Vagyis én nem szelektív figyelemnek hívnám, hanem hogy elveszek a részletekben. Világéletemben ilyen voltam, másban is. Felfogom az "egészet", de utána kiragadok valami részletet, ami másnak esetleg tök lényegtelen, és arra fókuszálok. Gyerekként anyukám sokszor beszólt emiatt, hogy elveszem a részletekben, tanulásnál, filmnézésnél, akárhol... :)

Nem tartom magam butának egyébként, meg vannak az életnek olyan területei, ahol ez jól jön, persze vezetés közben pont nem... de talán már nem vagyok életveszélyes vezetés közben (persze vizsga még messze), de pont emiatt kezdem felismerni-érezni, hogy ez nagy hibám. Hogyha valamire nagyon ráfókuszálok, akkor mást nem veszek észre. Na azért nem a kamiont, de mondjuk a múltkor is volt olyan, hogy előttem az elektromos rolleren valaki, mellettem lezárt sáv, na most ezt hogy előzzem meg, és annyira azt kerestem, hogy odáig már nem értem el fejben, hogy tök felesleges erre rágörcsölni, mert a kövi kereszteződésnél sávot kell váltanom, ha egyenesen megyek. Ilyesmik.

Szóval tök jó lenne ezt a figyelem-dolgot valahogy fejleszteni, csak nem tudom, lehet-e. :)

#12 Én is ilyen vagyok, munkámban sokszor előny is ez a hozzáállás, de amikor vezetek akár autót, de főleg ha motort, akkor átkapcsol az agyam koncentrálósba. Ez a közlekedési érzék fejlődésével kialakul. Igazából a forgalmi vizsga két dolgot tesztel:

1. sikerült-e elsajátítani az autó kezelését minimális szinten, hogy ne kösse le a figyelmed (régen ezt hívták rutinvizsgának)

2. Tudsz-e 1 órán keresztül mindenre figyelni, amire kell. Ennyit tesztel, semmi többet. Az 1 órás vizsgán nem te tervezed az útvonalat, nem csicseregnek a füledbe, nem szólnak bele a vezetésbe, neked tényleg csak annyi a dolgod, hogy 1 órán keresztül ne csinálj hülyeséget. Aztán jogosítvánnyal majd idővel megtanulsz ténylegesen közlekedni, és kialakul az agyadban az a rekesz, hogy amikor volán mögött ülsz, akkor nem úgy működsz, mint autón kívül.

#12 Valoban igaz, amit #13 ír, hogy javulni fog a helyzet, amikor napi szinten vezetsz. Az eredeti kérdésben szerintem az a probléma, hogy a figyelem megosztás, priorizálás, koncentrációs képesség egyre több embernél alacsonyabb szinten fejlődik felnőtt korig, mint régebben. Valamennyire igazat adok azoknak, akik a telefonokra, virtuális játekokra, rohanó világra fogják a jelenséget, de ezekkel a dolgokkal együtt kell élni, es alkalmazkodni hozzájuk.

Természetesen ezek a képességek fejleszthetőek, viszont minél később kezd az ember ezzel foglalkozni, annál nehezebb.

Segithetnek a monozonitástűrésen, megfigyelőképességen, priorizáláson a 1000+ darabos puzzle legalább napi egy óra koncentráció a cél.

Vagy kalligráfia/szépírás gyakorlása töltőtollal.

Meditációs gyakorlatok: először rövid, vezetett meditációk, majd hosszabbak, majd nem vezetettek.

A koncentrációs képesseget javithatjak pl az ezen a YT csatornán levő playlistek : [link]

"Attention training"

Vagy hasonló feladatok, csatornák.

Google play-en le lehet tölteni PÁV vizsgálathoz hasonló játekokat, amik a reflexeket is javítják.

Összességében a vizsgáig olyan szintre kell eljutni, amikor az autó kezelése már nem tudatos tevékenység, amikor a váltás, pedálhasználat, már automatizált, és az utvonalon a szabályok betartására, közlekedési helyzetek megoldására tud figyelni a tanulóvezető.

Ehhez segítség lehet (aki megteheti, ajánlom!) a City Car Driving oktatoprogram Home edition letöltését Steam-re, a VR szemüveg, kormány ,3 pedál, H-váltó beszerzését, es azon gyakorlást. Nem olcsó mulatság összerakni a szettet, de olcsobb, mint +30óra...

Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy nagyon ritkán előfordul olyan tanuló, aki valoban csak önti a pénzt a tanfolyamba, de sajnos nem tud haladni. Ilyen esetben első körben az önkentes PÁV-al meg lehet nézni, hogy hogyan állunk, ott a pszichiáter tud javasolni fejlesztési lehetőségeket, vagy terápiát. Ilyen ritka!!! esetben erdemes félbehagyni a tanfolyamot, es majd a terápia után ujrakezdeni, folytatni. A PÁV-on a legritkább esetben van olyan eredmény, hogy "te aztán soha az életben, es felejtsd el". Viszont a vezeteshez szükséges készségek, képességek megléte életbevágóan fontos - szó szerint.

Ezeket kell fontolóra venni, es dönteni.

A kerdező oktatója szerintem azt akarta közölni, hogy törött lábbal nem lehet futóversenyt nyerni. Előbb gyogyuljon meg a láb, utána erdemes egyáltalán kimenni a pályára.

Kerdező: lehet, keménynek érzed a szavaimat, de a te életed, testi épséged is múlik ezen, plusz a merhetetlenül sok pénz, amit a kútba dobálsz. Lehet, hogy megtalálod a problémát, ami akadályoz a tanulásban, és utána gond nélkül fog sikerülni minden. Vedd ezt alapul!

Ha meg nem találod, akkor nem dől össze a világ jogsi nélkül, te másban vagy jó, azt kell csinálni. En sem leszek soha festőművész, mert nem tudok megtanulni szépen rajzolni. Meg meg egy csomo minden mást sem tudok csinálni, amit mások meg igen. Ez így megy.

#16 Ja, hát így nem csoda a figyelemzavar, hogy valószínűleg hulla fáradt vagy. A gyereknevelés eléggé kiveszi az emberekből a szuszt. Lehet, hogy a jogsit csak egy pár évvel odébb kellene csúsztatni. Kpihentebb leszel, ha a gyerkőc elkezdi az ovit, bölcsit. A PÁV amúgy hasznos dolog mindenképpen, én -ha rajtam múlna- a KRESZ tanfolyam előtt mindenkivel megcsináltatnám, mert akinél nincs gond, az lazán átröppen rajta, akinél meg van, az legalább nem dobálja a kútba a pénzt, energiát.

Értem, hogy könnyebb és függetlenebb lennél autóval.

Ugyanakkor a kórházba rohanós téma még tapasztalt sofőrnél is veszélyes kunszt, ha a saját gyerekét kell vinnie. Ilyenkor inkább mentőt hívj, ők azert vannak, és gyorsabban kiérnek, mint egy szomszéd, vagy taxi.

A nyaralás, cuccok egyre könnyebb lesz, ahogy nő a gyerek, es hogy őszinte legyek, ezzel a közlekedési kulturával a vonat biztonságosabb, es időnként gyorsabb, mint az autó :-(

Minden esetre most azt kell eldöntened, hogy jelenlegi helyzetedben mennyire kell ezt erőltetni. Lehet, 2 év múlva lazán 31 órából meglesz a vizsga.

Szerintem simán van ilyen. Én igazoltan figyelemzavaros vagyok, nem tudok sokáig erősen koncentrálni, illetve nem tudom, van-e köze hozzá, de koraszülött voltam (nem súlyosan, de akkor is) és kicsiként nagyon későn kezdtem pl járni. Szellemileg minden rendben volt, az átlagnál sokkal előbb kezdtem beszélni, felnőttként sem gondolom magam butának, sok mindent megtanulok gyorsan, de a ritmusérzékem, mozgásom gyerekként is egy nagy nulla volt és felnőttként is az. Mindig is bátortalan és béna voltam az összes sportban, fizikai feladatban, nem mertem menni, csinálni, esetlen, összehangolatlan mozgásom volt és a mai napig csetlek-botlok, sokszor elejtek dolgokat, valamint diszlexiám is volt és felcseréltem a jobb-bal oldalt, ez most is megtörténik néha, oktatás alatt is tapasztaltam.

Szerintem ezek mind kihatnak a vezetési képességekre, ahol össze kell hangolni a kéz-láb mozgását (még automata kocsinál is), folyamatosan többfelé figyelni és jól felmérni a dolgokat, merni menni, ha lehet, de észrevenni, ha nem.

Ennek ellenére van jogosítványom, de kb 150 óra alatt lett meg, családi nyomásra (meg anyagira, rengeteg pénzt öltünk bele), hogy hátha egyszer jó lesz valamire. Önbizalmam a béka segge alatt (pedig az utolsó oktatóm nagyon rendes és alapos volt), vizsga után párszor vezettem kb halálfélelemmel. Egy éve már semmit és gyomorgörcsöm van a gondolattól is. Szerintem igenis be kell látni, hogy ez is egy készség, ami nincs meg mindenkinek. Ha valakinek pl nem megy a matek, nem tudja elkapni a labdát vagy nincs zenei hallása, nem erőltetjük rá, a vezetésnél ebbe miért nem gondolunk bele?