Van esélyem párkapcsolatra, ha idegbeteg, szociális fóbiás, pókfóbiás, lelki beteg, 30 éves szűz férfi vagyok? A jó tulajdonságaim, hogy megbízható, alapjáraton kedves, őszinte ember vagyok.

Figyelt kérdés

8-as válaszolónak mondom, hogy nem mindenkit utálok. A hozzám hasonlóan lelkileg sérült, depressziós, szegénységben élő, kedves, jófej, rendes embereket és saját magamat sem utálom. Én az emberek közül a rosszindulatú, kárörvendő, álszent, hűtlen, hazug, szemtelen embereket utálom, akik másokon röhögnek, vagy másokat bántanak akár fizikailag, akár lelkileg. Sajnos az emberek többsége rohadék, én ezt tapasztaltam Magyarországon leélt 30 évem alatt. Szóval én örülnék, ha becsapódna 2135-ben a Bennu nevű aszteroida a Földbe, vagy örülnék egy holokausztnak, amelynek áldozatul esnének az olyan emberek, akik engem is bántottak, terrorizáltak, csúfoltak és idegileg kinyírtak.

Szóval nem utálok minden embert, de az emberek nagyját utálom. Szívesen deportálnék cigányokat Auschwitz-ba és magyarokat Szibériába. Az esztelen gyilkolást imádnám, csak nem akarok a valóságban addig ölni, míg nem találok olyan embereket, akik velem tartanának. A börtöntől félek, de a 20. században szívesen lettem volna német SS tiszt és akkor sok embert tarkon lőttem volna. Csak én nem a zsidó származást tartottam volna bűnnek, hanem a viselkedést. Ha láttam volna, hogy egyik ember megveri a nála gyengébbet, akkor agyon lőttem volna a verekedést kezdeményező embereket. A cigányokat meg MG 42-es géppuskával szaporítottam volna, mert a mai magyarországi cigányok ezt érdemelték volna.

Én nem ölném meg sosem az anyámat a pénzéért és nem is fogom. De, ha egyszer majd elhalálozik akkor 5 millió ft-nak leszek boldog tulajdonosa. Én utálok dolgozni a pénzért, mert azt szeretem, ha úgy is jön a pénz, hogy nem csinálok cserébe semmit. Most is be vagyok jelentve egy munkahelyre, ahonnan kapok pénzt minden hónapban, igaz nem túl sokat, de cserébe be sem kell járnom a munkahelyemre.

Én nem trollkodtam, amit írtam magamról az a színtiszta IGAZSÁG!