Szeretnék egy fiatal húszas harmincas emberi társaságot egy fiút,vagy férfit dehát olyan nehéz nekem egy autistának aspergeres szorongásos személyiség zavaros embernek most mit csináljak maradjak magányosan egyedül!?

Én meg erre azt mondom amilyen az adjon isten olyan leszek én is!!!

Ha én velem szemben ellenségesek gyűlölködőek és utálatosak akkor én is ellenszenves gyűlölködő és utálatos leszek mostmár a többiekkel az összes többi emberrel szemben!!!

Tudod mit ne kelljek senkinek se meg senki se legyen kíváncsi én rám legföljebb nem ér annyi rengeteg sok lelki trauma és idegi pszichés károsodás!!!

Még mindig jobb az,hogy egyedül elvagyok magamban aránylag mintsem mások totál az agyamra és az idegeimre menjenek ahogy tették azt mások egész gyermek koromban is most felnőttként ugyanaz folytatódik mint ami gyerek koromban lezárult!!!

Most felnőtt koromban ugyanaz megy tovább halálom napjáig nincsen békém és nyugalmam stbk!!!

Nincs békém és nyugalmam másoktól mások miatt sem.

Nem vesztek semmit vele ha egyedül magam élem az életemet legalább ez a depressziós és szorongásos személyiség zavaros betegségeim stagnálnak és nem súlyosbodnak.

Az autizmus spektrum zavar az én velem született fejlődési rendellenesség de annak sem használna az hogy egy mostmár felnőtt emberi közösségbe csak még többet bántsanak és támadjanak!!!

Komolyan tényleg erre a megaláztatásra és megszégyenítésre nincs szüksége egy még élő hús-vér emberi halandó élőlénynek sem.

Az ember beszélgetne de csak jó emberekkel a rosszak hulljanak mint a legyek és menjenek a pokolba minél hamarabb annál jobb!!!