Miért nem elég a kismamáknak, ha a buszon átadják nekik az ülőhelyet? Miért akarják, hogy a boltban is előre engedjék őket?

Ez egy olyan dolog, amit én sem értettem sose, míg nem lettem terhes. Aztán már az első trimeszterben megértettem, hogy nem véletlen találták ki a "terhes" szót. Sose vártam el, de megváltás volt mindig. Nekem a rosszulléteim miatt már rögtön az elején nagyon rossz volt bármilyen álldogálós, várakozós helyzet, és bár egyetlen alkalommal sem hánytam, szóval igazán szerencsés voltam, már az első időben volt gyakran olyan, hogy egyszerűen olyan erős hányinger és rosszullét kapott el, hogy ha otthon voltam és épp semmi különöset sem csináltam, akkor is egyszerűen le kellett üljek, rosszabb esetben feküdjek, mert képtelen voltam megállni a lábamon, annyira borzalmas érzés volt függőlegesben lenni. Ezen kívül épp csak elkezdett nőni a méhem, már pont elég volt ahhoz, hogy nyomja a hólyagom és folyton pisilnem kelljen, + ugye jobban dolgoztak a vesék is szóval nem elég, hogy a nyomódott a hólyagom, de még a megszokottnál több vizeletet is termeltem. Sokszor úgy nézett ez ki, hogy elmentem és már 10-15 perc múlva megint úgy éreztem, hogy kezd nagyon rossz érzés lenni a visszatartás, úgyhogy mentem gyorsan megint, mert muszáj volt... Ez tök jó, mikor állsz ott és akkor bocsesz, pisilnem kell már megint és már fáj a hasam a visszatartástól, hiába mentem el mielőtt bejöttem ide intézni a dolgaimat...

Ez egy időre enyhül, de később bosszútállva fog visszatérni, mikor a baba valóban nagy és tapossa is ki a hólyagot. Inni meg muszáj, mert ki nem száradhat az ember. Emellett a babától egyre kevesebb hely van a tüdőnek, fogy a levegőd, egyre jobban dolgozik a szív, maga a súlya is egyre terhesebb már a babának, nyomja a gyomrod, jön fel a savad, fáj a derekad, lábaid, már mindened. Egyszerűen terhesnek lenni terhes dolog, még akkor is, ha jaj de szép és varázslatos dolog, hogy ott mozog a baba a szíved alatt stb. Viszont az élet nem állhat meg, nem mehet mindenhova valaki helyetted, neked is menni kell, de gyakran nagyon nehéz és kellemetlen és igazán sokat segít, ha előre engednek, hogy minél előbb elhúzhass vízszintesbe feküdni és pisilni...

Ezeregy oka van, amiért jól esett, ha előreengedtek, és amiért most én előreengedek kismamákat.

Az utolsó hónapokban is jól bírtam a sétát, de a tétlen álldogállástól durván keményedett a hasam, olyan volt, mint egy kőszikla.

Állandóan pisilnem kellett, ezt is leginkább állva éreztem. Télen a kabátban könnyen túlmelegedtem, és nem mindig volt alkalmam levenni, mert nem fért a kezemben. Nyáron sokaknak vizesedik, dagad a lába.

A gyógyszertárban rémálom a sorbanállás, oda legtöbbször betegek járnak, lehet parázni, mit kennek rád.

Úgy vagyok ezzel az egésszel, hogy nem minden második ember kismama, kisbabás, vagy gyenge idős. Szóval nem vesz el sokat az életemből, ha előreengedem őket, nekik viszont sokat jelent.

Szerencsére vidéken, főleg kis falukban empatikusabbak az emberek, vagy egyszerūen mélyebben gyökerezik bennük az illem, hogy előreengedjék azt, aki rászorul.

Postán dolgozom, van hogy én kérem az ügyfeleket, hogy ha van egy plusz percük, engedjék előre a nagy pocakkal várakozót. Simán megteszik, van aki még mentegetőzik is, hogy nem vette észre, ki áll mögötte.

Ugyanitt az időst sem hagyják álldogálni.