Ti elítélnétek azt, aki a szülési fájdalmak, terhességi kellemetlenségek, esetleg a karriere miatt béranyát fogadna, annak ellenére, hogy termékeny?

Elítélni semmiképp nem ítélném el. Egyébként teljesen mindegy ki mit mond a másikról, attól az még az ő személyes döntése, amiért egyedül ő a felelős.

Egyébként 4 gyermekem van, és mindegyikkel nagyon élveztem a várandósságot, bizonyos kényelmetlenségek ellenére is. Az első mozgásokat, amikor szemmel láthatóan mozgott a hasam, a bordámba rugdosásokat semmivel nem cserélném el. A vérvételek, vizsgálatok az anyai szeretet áldozatai, és hamar felejthetők. Az viszont nem, amikor először pillantottam meg az ultrahang vizsgálaton, és nagyon vártam már a következőt. Szülési fájdalom közben öröm és kiváncsiság:Vajon hogy fog kinézni? Meddig fog tartani? Milyen lesz a sírása? Császárnál nagyon féltem, mit fogok érezni, mit nem. Mindig féltem a szikéktől De ez is elmúlt.Azóta, hogy vannak nekem, még több áldozatot "kell" hozni. Külön foglalkozások, beszélgetések, átvirrasztott éjszakák, dackorszak, sérvműtétek, orrmandula műtét, hányás, hasmenés, magas láz (aggódás egész éjjel és nappal), tanulásban segítés, néha egyszerre kettőnek. Sebek ellátása, stb. Amíg kicsik nem sok lehetőség van nélkülük kiruccanni. Karrier építés egy darabig kérdéses. Fontos, hogy a házasság is harmóniában legyen eközben, a kapcsolatot folyton erősíteni kell.

Azért gondold meg, mert az a 9 hónap áldozata semmi az utána levő áldozathoz képest.

Soha nem bántam meg a 4×9 hónapot meg ami vele járt.

Bárhogy döntesz, a lényeg, hogy szeresd őt nagyon!

Nem ítélném el, csak úgy gondolnám,hogy nem érett meg rá,hogy anya.

Azt gondolja,hogy csak terhességgel jár kellemetlenség, meg "nyűg"? Mi lesz,ha ott egy újszülött, aki lehet,hogy éjjel 10-szer felébred! Aki mellett lehet,hogy éjszakákat kell virrasztani, ha beteg stb.

Szerintem egy olyan típusú nő, aki ennyire kényelmes, az erre még egyáltalán nem ért meg.

Nem ítélném el, de ezeket az indokokat (szülési fájdalmak, terhességi kellemetlenségek, esetleg a karriere), amit felsoroltál meglehetősen nevetségesnek tartanám!

És elgondolkodnék azon, hogy minek gyerek egy olyan embernek, aki még ennyit sem képes felvállalni? Arról már nem is beszélve, hogy a gyerekvállalás nem a szüléssel ér véget...

Valamint azon is elgondolkodnék a helyében, hogy mi lesz, ha az a gyerek megszületik és aztán neki kell gondoskodni róla? pl. nem tud bemenni dolgozni, mert beteg a gyerek (jah, tudom dadus, de akkor ismét felvetődik a kérdés, hogy minek kellett a gyerek?)

Szerintem ne félj ettől előre csak azért, mert x-nek nem volt kellemes terhessége.

Én hypochonder vagyok, kissé pánikbeteg, szörnyű alacsony a fájdalomküszöböm, és a legkisebb kellemetlenségre is totál elhagyom magam. Azt hittem, majd minden bajom lesz a terhesség alatt, ehhez képest ez volt a legnyugodtabb időszakom. A szülés sem volt vészes. Fájt, persze, de lényegében két nehéz órám volt, és ennyi. Semmi horror meg mészárszék. Inkább arra koncentrálj, hogy simán megcsinálod, mert az sokat számít.

Nem ítélnék el egy béranyát, a te döntésed, de a terhesség kell ahhoz, hogy kialakuljon a kötődés, mire a kezedbe adják a babát. Én biztos nem éreztem volna rögtön az enyémnek, ha csak úgy odaadnak egy gyereket, akit egy másik nő szült meg. Idővel biztos kialakul.

Ne a horrorsztorik alapján dönts, azokat csak azért hallod többször, mert a sima szülésekről nem panaszkodik senki, pedig abból van több.

Nem kell havonta vétvételre járni. De ha te már ezt eldöntötted magadban, miért tetted fel a kérdést? Bárki bármit mond, jössz, hogy de jó ez így. Akkor úgy csinálod, és el van intézve. Nem vagy rászorulva idegenek véleményére.

Ha elítélnek, hát elítélnek. Vagy bevállalod, vagy nem lesz gyereked. Mindig lesz, akinek nem tetszik valami.

Érdekes, hogy csak azok mondják, hogy szar anya leszel, akik kifejezetten élvezték a várandósságot, akik meg rettenetes szülésről számoltak be, azt mondják, ők maguk is így cselekedtek volna.

Ha te kifejezetten félsz a szüléstől, és lesz pénzed erre a műveletre, akkor csináld!

Úgyis írtad, hogy külföldre költöznél, ott nem fognak téged ezért elítélni, csak a magyarok ilyenek.

Láttad volna a kommenteket a cikknél, ami arról szólt, hogy kyle minouge béranyát fogadott. Mindenki habzó szájjal szidta.

Amúgy tényleg ne törődj azzal, ki ítél el és ki nem.

Ha te, és a jövendőbeli kisbabád így lesztek boldogok, akkor ez lesz a legkevesebb :)

ÉS szerintem ettől nem leszel rosszabb anya semmivel sem, talán még több energiád is lesz a kicsihez, mint egy fárasztó várandósság után