Szerintetek tényleg van ilyen brutális formája az abortusznak? (aki érzékeny erre az ne olvassa el légyszi)

Én is ezen gondolkodom éppen, de hát az a fél oldal, ami a mai szülészeti tankönyvekben áll erről a műtétről, nemigen tér ki erre... valószínű egyébként, hogy faros baba sokkal nehezebben tud úgy elakadni, hogy ne lehessen visszahúzni a méhbe, azért nem tárgyalja ezt az esetet... n.b. ha a far meg tud születni, akkor sanszosan a fej is valahogy...

Különben érdekes, hogy hogyan változik az emberek érzékenysége... anno, úgy 100+ éve ez egy tök mindennapos szülészeti beavatkozás volt, ha a nő az első gyerekét nem tudta megszülni, így járt, darabolták, és tudták, hogy a következő terhességénél majd császározni kell... úgy is hívták, hogy "próbaszülés", a kórházakban hetente akadt. Aztán megjelent az első képalkotó eljárás, a röntgen, amivel már lehetett látni gyanús esetben, hogy a magzat nem fog kiférni a torzult medence-kimeneten, és az ilyen műtétek száma meredeken lezuhant egy pillanat alatt, és az emberek sokkal érzékenyebbek lettek az ilyesmire... az egykori mindennapos gyakorlatból mára rémisztő céllal mutogatott szuperhorror lett... legalábbis a Föld fejlettebb szociális-eü-vel bíró részén...

"Különben érdekes, hogy hogyan változik az emberek érzékenysége..."

Hidd el, hogy az anyákat ugyanolyan érzékenyen érintette, mint ma érintené.

És hiába nem érte meg 100 éve a gyermekek fele a 14 éves kort, akkor is ugyanolyan érzékenyen érintette az anyákat a gyermekeik elvesztése, mint manapság.

#33, nem, nem érintette ugyanolyan érzékenyen (általánosságban persze), utal erre az ismert mondásunk, az "Isten adta, el is vette" is... persze ennek több ms szocio-kultúrás összetevője is van, pl. ma ugye a halál az egy olyan része az életnek, amitől igyekszünk elfordulni, elzárni, démonizálni... a haldoklót jól eldugjuk, elkerüljük... meg egyébként is, gondolj bele, a mai háziasszonyok 9x%-a Európában nem lenne képes elvágni egy csirke nyakát se, ami ugye 100 éve a háziasszonyok alapvető foglalatossága volt... másra vagyunk szocializálódva.

Akkoriban meg a halált sokkal természetesebb módon kezelték az élet részének, az emberek ebben nőttek fel, erre szocializálódtak... másként tulajdonítottak jelentőséget dolgoknak. Mert pl a bábaképzésben tananyag volt (viccen kívül:)) hogy hogyan lehet az ilyen magzatot megkeresztelni a szülőutakban, mert "nehogy kimaradjon az üdvözülésből"... akkoriban ez volt fontos például...

#32, igen, az a pár másodperc valóban. Bár ha végig gondolod, annak a magzatnak a számára, amelyik egy napja ott van elakadva a szülőutakban a végső kimerültség állapotában, inkább helyesebb "megváltásról" beszélni az előtte való órákhoz képest... (az anyának meg pláne...)

De ma ár igazándiból ez nem a mindennapok problémája, sokkal inkább orvos-történelem...

Faros babánál a fej "szokott" beszorulni. Akkor van pont a gáz, mikor későn veszik észre, hogy nem fér ki a feje. A teste kijön, a feje meg beszorul. Akkor meg simán a hüvelyen keresztül eljutnak a tarkójáig a műszerrel.

De tényleg nem úgy kellene ezt felfogni, mintha vki jókedvéből csinálná. Daraboló műtéteket már tényleg nagyon ritkán végeznek, és csak indokolt esetben. Nem azért, mert anyucinak 30 hetesen jut eszbe, hogy mégse kell gyerek...

Nem, nincs más lehetőség.

Viszont pont ezért alig van ma már faros szülés. Cak nagyon kedvező esetben csinálják, egyébként automatikusan császár.

Pont azért, hogy ilyen ne történjen meg!