Van olyan kismama, aki nem szeretné tudni a babája nemét? Kindertojás =)

Én eleve úgy "terveztem", hogy nem akarom majd tudni a babám nemét, meglepetést szerettem volna. Úgy, mint régen, izgulni, hogy mi lesz, és csak a szülés után meghallani, hogy "anyuka, egészséges fiú/lány :-)

Amikor végre 19 hónap után terhes lettem, ehhez tartottuk is magunkat a párommal, minden uh előtt szóltunk a vizsgáló dokinak, hogy nem akarjuk tudni a baba nemét. Ez szépen ment a 38. hétig, amikor is elfelejtettünk szólni ... A doki pedig ahogy elkezdte nézni, szépen mondta, hogy "fiúgyerek, ugye, ott a herezacskója" :-)

A párommal csak néztünk egymásra, én meg magamban rimánkodtam, hogy ne üsse le a dokit, elég heves természetű a drágám.

A lényeg, hogy én imádtam "tudatlanságban" lenni, szép uniszex cuccokat vettünk, de azért valahol éreztem én, hogy fiú lesz, mert inkább a kékes árnyalathoz húztunk végig ...

Ha jön a Kistestvér, ugyanígy szeretném végigizgulni, csak már elővigyázatosabb leszek az összes ultrahangossal.

2. babámat várom. Az elsőnél 24 hetet kellett várni mire megtudtuk, hogy lány. Hát majd kilyukadt az oldalam annyira kíváncsi voltam rá.

Most a másodiknál már teljesen más a helyzet. Annyira nem tudom már teljességében megélni a terhességemet (a nagylány teljesen lefoglal), hogy szeretném, ha lenne benne valami izgalmas, valami amire várhatunk a 40 hét alatt. Mert bizony sokkal gyorsabban elrepül, mint az elsőnél. Amúgy tegnap voltam uh-n és mondta a doki, hogy látja a nemét, de én nem akartam megtudni. Oda se néztem inkább :)