Mit szóltok az olyan anyához aki terhesen kiakarja rakatni utcára a lányát, mert fél, hogy neki kell majd eltartani?

Bár külön éltem eddig a szüleimtől, de mikor felmerült egy sajnos elhalt terhességemnél, hogy babát várok, édesanyám könnyes szemmel azt felelte: ahol kettőnek jut, ott jut a harmadiknak is (ezt mindenre értve mondta). Egy igazi szülő, akárhogy is legyen, felelősséggel tartozik a gyermekei iránt. Ha nem akarja, hogy ott éljen, akkor segítse abban, hogy saját életet kezdjen. Én egy kutyát sem dobnék ki, ha megtudnám, hogy vemhes, mert ha ő az enyém, minden, ami vele jár, az is az én gondom, de az én boldogságom is egyben. Ha anyagilag megengedheti magának, hogy gondoskodjon a lányáról, akkor nem értem meg, miért gondolja ezt jó megoldásnak, hogy nem csak a gyermekét, az unokáját is megtagadja egy ilyen döntéssel. Sajnos akik rossz anyagi helyzetben vannak, azokról mondható el, hogy jobban összetartanak. Az el-anyagiasodott világban elég csúnya dolog, hogy ilyet tehet egy szülő meggondolatlanul.. én sem nevezném őt anyának :(

Én csak annyit mondok, hogy meg kell becsülni egymást. Bármi is történt, nem szabad elfordulni egymástól. Hiszen, ha baj van akkor kihez fordulhat az a másik? Én sajnálom a lányt, mert ha már terhes lett, akkor így kellett történnie, és ha meg akar születni a baba akkor szülessen is meg. Kitartást neki, és bízzunk benne hogy az Anyja is belátja, hogy most kell neki igazán a támogatás amíg lehet, és amíg ö is él.