Édesapák! Ti hogyan reagálnátok hozzá, ha a vajúdó párotok a fájdalomtól kiabálásba kezdene?

Nálunk mind a két szülèsemnèl bennt volt a párom igaz èn nem üvöltőttem de azért volt,hogy hangosabban nyögtem fel egy egy fájásnál :-)) . Ő csak fogta a kezemet és bíztatott,hogy mindjárt vège meg,hogy ki fogom bírni stb.

Most a harmadikat várjuk és ki nem hagyná a szülést azt mondta,hogy most is ott lesz és fogja a kezemet :-)) .

14hkm

Ott a pont a 23 nál.

Hát igaz apukáknak szólt,de látom sok anyuka válaszolt,így én is fogok.

Hosszú szülésem volt és kicsit féltem is,hogy meglepődik majd a párom,ahogy nem önmagam leszek ott és akkor.De nem,nagyon is természetesnek vette azt,hogy sóhajtok,felszisszenek,vagy éppen "hagy már a p*csába békén!!!" kijelentést tettem miközben fél perce azt kértem simogasson.

Amikor már túl voltunk mindenen (a kitolási szakasz elmaradt,műtőben végeztük),a megfigyelőben,ott volt mellettem és megdicsért,nagyon ügyes voltam és ismerve engem,nem gondolta,hogy kibírom hisztizés és kiabálás nélkül.Csendes voltam és jól bírtam.Ezt a többi anyuka is mondta akik időközbe megszültek vagy éppen akkor érkeztek mikor már vége felé voltam.Még soha annyira komolyan és meghitten nem mondta,hogy szeret és hogy mennyire hálás.

Azt azért megjegyzem,nem mindenkinek magas a fájdalom küszöbe,ha neki fáj és csak így könnyíthet magán,hogy ordibál,hát legyen.Ha nekem mondott volna ilyet a párom,ha hangosabb lettem volna,kizavarom a francba.

De vannak olyan hisztis p*csák is amelyik már a kitolásnál van és azt kiabálja,nem akarom,most nem,nem kell a gyermek,utálom mert fájást okoz!!!Megszületik a baba és bumm,kicserélik,nagyon nyugodt semmi és senki nem érdekli,csak gagyog a gyerekéhez.

Itt olvastam a GYK-n, sajna a kérdést nem találom, de hasonló volt, mint a tiéd.

Idézek kb. egy választ: " Majd akkor szövegeljen, ha az orrlyukán kitolt egy sült kacsát."

:)