Édesapák! Ti hogyan reagálnátok hozzá, ha a vajúdó párotok a fájdalomtól kiabálásba kezdene?

Ez nem így van, kedves előttem szóló!

Az én férjem mindkét szülésemnél bent volt, és nagyon jól esett, h tartja bennem a lelket. Egyátalán nem éreztem magam kiszolgáltatva, fogta a kezem, nekem az mindennél többet ér. Két ember előtt nem vagyok gátlásos, az egyik a férjem a másik az anyám.A férjemmel mindent meg tudok beszélni, legyen az menzesz, folyás, szülés...akármi.

Lehet más férfi nem ilyen és félénkebb vagy konzervatívabb típus, de őt akkor nem kell valóban behívni a szülőszobára. De már sok férfi nem "botránkozik" meg azon, h az anya (párja) szeretné ha bent lenne....

Nem értem mi az összefüggés.én azt írtam le hogy nálunk mi lesz hogy lesz. nem azt írtam hogy ez mindenkinél így van.természetes ha nektek így lesz a jó akkor így lesz de nálunk nem.én nem más fölött törtem pálcát, a saját történetemet mondtam el.én nem szeretem ha látnak ahogy szenvedek,én is meg tudok vele beszélni mindent,de tudom hogy milyen típusú,ő nem odavaló.Egyébként a szülésznőm csendben elárulta hogy a legtöbb férfi megbánja h bemegy,de már nem megy ki.nem egy ismerősöm szexuális élete megváltozott negatív irányba a papás szülés miatt...örülj ha nálatok nem így volt!

"de őt akkor nem kell valóban behívni a szülőszobára."

ezt írtad...én meg azt hogy egyikőnk se akarja hogy bent legyen.akkor te most mibe is kötsz bele tulajdonképpen?

fejtsd már ki légyszi de komolyan mert szerintem tökre azt írtam le amit te vagy olvasd el rendesen a kommentet.

12-es!

gondolom ezt értelmezted félre:"aki eleve úgy megy be hogy nem segítő szándékkal.."

A kérdező kérdése pedig a következő:csitítanátok vagy segítenétek neki.

Hát ki az a marha férj már elnézést aki nem segítő szándékkal megy be??????

Bemegy és azt gondolja nem segítek az asszonynak inkább csitítom hogy ne kiabáljon mert az kínos?!Az ilyen minek megy be?

"Egy férfi el se tudja képzelni...."-na erre válaszoltam. az én férjem igen is el tudja képzelni, sőt látta is, h mit élek át, ott volt mellettem a legnagyobb félelmeim idején is, szorította a kezem, és éreztem, h maximálisan Velem van.

De persze, igazad van. Majd néha írásjeleket használj, mert egybefolyik az egész, a felénél abbahagytam az olvasást.

/Bocs az offért Kérdező/

egy férfi el se tudja képzelni milyen az a fájdalom.miért a te férjed már szült?

még én sem tudom elképzelni ezért retteg minden kismama a szüléstől.

ha valakit mágián elégetnek biztos nagyon rossz lehet neki,persze...de nem tudod elképzelni azt a fájdalmat mert még nem élted át.

Attól el tudja képzelni, h nem szült és nem is fog....hidd csak el! :)

De régebben még inkább nem tudták elképzelni se, mit él át a szeretett asszony, hiszen kint toporogtak a szülőszoba (vagy nagyon régen szoba) előtt. De a kínlódást, a nyögéseket hallhatták...szerintem már akkor is tudták, h a feleségük (párjuk) nagyon szenved. Igazából a férfiaknak is adott egy pluszt ez a szülőszobai dolog, hiszen már aktívan a párjuk mellett lehetnek, a szenvedéseiken enyhíthetnek.

De nem is ez volt az alapkérdés, csak leírtam.

Én csak a saját példámat tudom írni:

Hallani nem akartam arról, hogy a férjem bent legyen. Éppen azért mert úgy voltam vele, bent bármi megtörténhet (barátnőm szülés közben összehányta magát, maga alá kakilt stb ......). Én is csak okoskodtam amíg én magam nem szültem:)

Férjem nagyon be akart jönni, de én még 39 hetes terhesen is kategórikusan kijelentettem, hogy nem, szó sem lehet róla!

Aztán mikor elkezdtem vajúdni, semmi másra nem vágytam, hogy a férjem ott legyen. Nem érdekelt a szülésznő, az orvosom, senki, csak a férjemet akartam magam mellett tudni, az ő kezét akartam fogni. Gyors és fájdalmas szülésem volt, 4 kilós babát szültem, és igen, ordítottam, vergődtem és katartikus állapotban voltam. A férjem kezébe úgy belevájtam a körmöm,hogy vérzett neki...

Hogy próbált-e csitítani? NEM! Sőt! Törölgette a homlokomat vizes ruhával, biztatott és velem együtt sóhajtozott! Akkor abban a delíriumos állapotban hiába is szólt volna rám, hogy ne kiabáljak, basszus, ez jön magától, ezt nem lehet visszafogni!

Ez tavaly volt és 2 hónap múlva újra szülök, útban a kistesó. Férjem állandóan a szülésről beszél, már nagyon várja, mindig viccesen felemlegeti, hogy mennyit kiabáltam és milyen "vicces" voltam, ő neki ez hatalmas élmény volt!