Ti hogy jöttök ki az anyosotokkal? Joban vagytok vagy nem?

Mig nála laktunk mondhatni utáltam. Nagyon kotnyeles volt (és még mindig az), mindenbe beleszólt, kutakodott a szobánkban...Pfff. 3 métereseket ugráltam mikor külön költöztünk tőle. Azóta egész jól megvagyunk. Néha vannak beszólásai, de elengedem a fülem mellett, fő hogy nem lakok vele már. És szerencsére ritkán jön.

Hát néha így néha úgy,de amikor mosoly szünet van van,hogy egymásra támadunk láncfűrésszel de persze MINDIG én nyerek. Volt,már hogy felgyújtotta a házunkat 3 évig a sitten volt de azóta szent a béke. Bár azóta sütött almás pitét csak az volt a baj vele,hogy patkány mérget rakott bele...szegény kisfiam :( DE megölte az unokáját ezért életfogytig lan

mi nagyon szeretjük egymást, rengeteget segít, jobban számíthatok rá, mint a saját anyámra. Néha fárasztó, de ennyi belefér.

Az én anyósom nagyon nehéz természet.Mindent irányítani szeretne,okoskodik, pedig buta kicsit, és nagyon erőszakos. Apósom is tönkremegy mellette idegileg, pedig ő nyugis.3 fia van, 3an vunk sógornők, de már mind3munkkal összeveszett néhányszor nagyon, sógornőmék ott laktak náluk míg el nem menekültek másik városba miatta.Amúgy tud jószívű is lenni, meg kedves alapjáraton, addig míg minden úgy van ahogy akarja. én politikusan, amolyan többet ésszel mint erővel módon állok hozzá. Elbájolgok, bólogatok aztán mindent úgyis úgy csinálok ahogy én akarom.Amióta ílywn vok, egész jól elvagyunk.