20 évesen, egyetemistaként megtartanátok a babát?

Igen megtartanám.

1. Felnőttek vagytok nem 15-16 évesek.

2. Maximális családi támogatásra számíthattok.

Első gyermekemet 20 éves egyetemistaként, a másodikat 23 éves diplomásként szültem. Mondjuk tervezett babák voltak, 19 évesen mentem férjhez, és a párom nem egyetemista, hanem most 35 éves, stabil munkahely és saját lakás tulajdonosa volt már akkor is.

Mileőtt először terhes lettem én is tablettát szedtem. EŰgyik hónapban egy méhszájseb okozott koraterhes tüneteket (hasfeszülés, meg fog jönni érzés, barna folyás, émelygés), akkor vettem egy tesztet, tök parásan, hogy jaj csak nehogy :) A teszt negatív lett, én pedig megkönnyebbülés helyett végtelenül csalódott :))) Így kezdtünk el gondolkodni rajta, és belevágtunk. Nem bántuk meg. Mi családi támogatásra anyagilag egyáltalán nem számíthattunk, érzelmileg igen, de fizikailag megint nem (vigyáznu nem tudnak a gyerekekre a nagyszülők, pl ha dolgozni akarnék, vagy mikor vizsgázni jártam), mert dolgoznak még. Szerintem nálatok semmi gond nem fog adódni, ha mindketten akarjátok, a szívezekre hallgassatok :)

Gratulálok! :)

Az én férjem is az orvosira járt és én is véletlen lettem terhes, szerencsére már 22 voltam és már csak 1 év volt hátra a főiskolából nekem (pontosabban fél év) azt meg nagy pocakkal végigcsináltam.

Mi csak egyik oldalról számíthattunk támogatásra (férjem anyukája mivel az én szüleim sajnos nem élnek akkortájt haltak meg).

Lényeg hogy mi se álltunk húú de fényesen, kollégiumban ill. albiban laktunk, de mindenki együtt szurkolt velünk a vizsgálatokkor meg állandóan segítettek, kérdezgettek a csop.társak stb.

Összeköltzötünk, megszületett a kisfiunk, a férjem befejezte az egyetemet (másfél éves fiunkkal mentünk a diploma osztóra ).

Nem mondom hogy néha nem volt nehéz és hogy nem tudtunk volna még bulizni vagy menni erre arra utazgatni stb. mert jó lett volna, de nem így alakult.

A fiunkat mind ketten imádjuk és még pár év múlva gyerekkel is lehet majd utazgatni.

Szóval én a te esetedben, ha 2 éve együtt vagytok, szeretitek egymást támogatást is kapnátok (most nem csak az anyagi részét mondom mert abból mi se sokat kaptunk hanem az érzelmi meg a segítségnyújtás szempontjából) akkor el se gondolkoznék rajta.

Van egy pár eset amikor egyetértek én is az abortusszal de az csak nagyon nagyon rossz anyagi helyzet (konkrétan nincs hova vinni a gyereket) egyedülálló az anyuka, erőszakból született, vagy nagyon beteg baba..

De amúgy ha szeded a tablettát én sem hiszem hogy terhes lennél inkább vmi más lehet.