Hol tudnám magamból kiírni a fájdalmaimat, gondolataimat?

Szia! 10:17 es vagyok! 15+4.

Mindenképp beszéld meg vele hogy ez csak a terhességed miatt van hogy kicsit más vagy és te szereted! Ne legyen ennyire érzékeny hisz te vagy terhes...:)!

Szia!

Abszolút átérzem, hogy mik fortyognak most benned.

Egyrészről nem ehhez vagy szokva, tudatosan, vagy tudat alatt magadat véded azzal, hogy egy picit bezárkózol. Illetve, hogy nem hagyod magad kinyitni. De hidd el, nem minden edény forráz meg, ami a tűzhelyen van.

Másrészről, mivel most állapotos vagy, tombolnak benned a hormonok: én imádom a férjemet, de mégis nem egyszer megesett a terhességem alatt, hogy egyik percben öleltem, mert épp szeretetrohamom volt, a másik percben meg elküldtem melegebb éghajlatra. Ő is nézett rám, mint borjú az újkapura értetlen tekintettel, aztán elmagyaráztam neki, hogy erről most épp nem tehetek, mert én magam sem mindig értem, hogy épp mi zajlik bennem.

Arról nem is beszélve, hogy lehet, hogy ő így gyönyörűnek lát és gyönyörködni szeretne bennem, de (bocsánat) a fenekemet egyedül szeretem kitörölni, közönség nélkül. Meg kell hagyni egymásnak még a legnagyobb szerelemben is egyfajta intim területet.

Látszik, hogy nagyon ragaszkodtok egymáshoz. Ülj le vele megbeszélni, hogy neked hol van az a terület, ahova még őt sem szeretnéd beengedni, de ez nem azt jelenti, hogy nem szereted őt tiszta szívedből.

A lányod reakciója pedig teljesen normális: ő sem ehhez van szokva, nem tudja egyszerűen hova rakni még a dolgokat. Látja azt, hogy végre az édesanyja boldog, valahol örül is ennek, de ugyanakkor fél, hiszen már nem ő van a középpontban. Hidd el, ez is rendeződni fog.

Megértelek, nekem is volt olyan kapcsolatom, ahol csak a bántást kaptam. Mondta, hogy szeret és így szeret, de közben meg "ducikám", meg a többi! Borzasztó érzés, ha nem vagy magaddal megelégedve!

A jelenlegi kapcsolatodban is csupán azért vagy visszahúzódóbb, mert ezt szoktad meg! Nem kaptad meg azt a szeretetet, amit vártál, most viszont milliószor többet kapsz, mint azt bármikor is remélted, ezért érzed néha soknak! Nagyon szerencsés vagy, hogy találtál egy ilyen férfit, mert tényleg ritka! És hidd csak el neki, hogy ennyire oda van érted!

Írtad, hogy félsz, hogy másképp viszonyul majd a picihez. Ez így van! Ez egy új "szerelem" egy apának! Nem fogja kevésbé szeretni a te lányodat, hisz ahogy leírtad, abból az jön le, hogy oda van érte is! Csupán egy kisbaba más igényekkel rendelkezik, mint egy 6 éves "nagylány".

A ragaszkodásról pedig annyit, hogy szerintem is beszélj vele. Nem tudom, hogy egyáltalán volt e már erről szó köztetek. Nyugodtan mond el neki, hogy te nem ehhez szoktál, nagyon szereted és nagyon jó, hogy így viszonyul hozzád, de neked kell kis idő, mire hozzászoksz, hisz az exed nem ilyen volt. Meg fog érteni, mert nagyon szeret!

Élvezd a babavárást, hisz csodálatod dolog és szeressétek egymást! Minden jót!

szerintem csak egy kicsit dolgoznak a hormonok benned. én se mindig kívántam a simit. Arról nem beszélve a párod szemében most vagy a legszebb legerotikusabb TE vagy neki a nagy csoda a babával. Hidd el rendbejön minden:-))

sok sikert!