Hogyan tudnám a hülye gondolataimat elűzni? 15 hetes vagyok, és eszembe szokott jutni, hogy mi van, ha valami történik a kicsivel és esetleg nem születik meg.

Hát szerintem nincs olyan kismama, anyuka, akiket ne gyötörnének ilyen gondolatok időnként. Tényleg igaz, hogy el kell terelni a figyelmet valamivel és a jóra kell koncentrálni. Agyban dől el minden, ez biztos. Ha valaki folyton csak a rosszra gondol, előbb-utóbb be is vonza ezeket.

Tudod mi a fura? Az első fiamnál ilyenek eszembe sem jutottak, viszont most a másodiknál már igen.Nem tudom mi okozza, de már az is eszembe jutott, hogy akkor még nem volt internetünk és nem is olvastam semmi ilyen témát. Most viszont bárhol ráakadhat az ember.

Szia,

szerintem a kismamak 99%-a aggodik, fel, szorong, hogy törtenni fog a babaval valami. Ez egy korszak-fele ebben az idöszakban... Aztan a sorozatos uh. vizsgalatok utan, ahol persze mindent hala az Egnek rendben talalnak, akkor egy picit (nem teljesen) megnyugszol majd... Vagy amikor egyre intenzivebben fogod erezni a babadat, egyre jobban ra tudsz hangolodni, enekelni, beszelni vele, akkor is egy nagy lepest teszel a megnyugvas fele... Aztan ahogy telnek a hetek, a honapok es mar a kis szobacskajat keszited elö, meg megveszed neki a legszüksegesebbeket, mar ismet egy picivel jobb lesz a lelked, akkor elfog egyfajta türelmetlenseg... A szüles kerdesköre kerül talan egy picit elöterbe, ezen fogsz agyalni...

.... De szaz szazalekban szerintem csak akkor nyugszik meg egy kismama lelke, amikor elöször felsir a babaja a szüles utan, amikor ranez, (igaz, a könnyektöl ilyenkor aligha latunk) es amikor a doki közli, hogy

"GRATULALOK ANYUKA! ÖNNEK GYÖNYÖRÜ, EGESZSEGES GYERMEKE VAN! "

Ez a varazs mondat. :) Talan ekkor kezded majd erezni, hogy micsoda nagy csoda törtent veled....

... De aztan jönnek a hetköznapi gondok, amikor sir, es hirtelen nem tudod, hogy mivel tudnal segiteni neki... es meg sorolhatnam mindazt, ami elött allsz meg... Amelyek miatt ujra aggodhatsz. Es teny, hogy ekkora mar a terhessegi aggodalom oly csekelynek tünik, mintha sose lett volna. :)

nekem már volt egy vetélésem, és közeledek ahhoz a korhoz, amelyben az első megtörtént (9 hét). Barnás folyásom van, sokkal rosszabbul vagyok, mint akkor, és ha ismét jön valami váladék a WC-ben, a sírás kerülget. Én nem is tudom, hogy ezt a hülye, folytonos szorongást, idegeskedést ki lehet-e nőni! Ha megszületik, megint más miatt kezdesz el aggódni: jaj, istenem, fog-e szopni, lesz-e tejem, hall-e, lát-e, nem beteg-e? stb. Most nem tudom elképzelni, hogy ezt egyszer kinőném, nagyon parázok.

egy majdnem 8 hetes kismama