Megbocsatanatok ha a parotok terhesen meg akarna csalni?
Mi kulfoldon elunk a parommal,jelenleg 5.honapos terhes vagyok. December elejen hazamentem,hogy a legfontosabb orvosi vizsgalatokat otthon megcsinaltassam,mert itt nem olyan korultekintoek.1 honapig se voltam otthon, kozben mar eszrevettem a paromon,hogy nem hiv, nem uzen,furcsa lett...pedig elotte nem ilyen volt.
Amint tudtam vissza is jottem, kozben meghalt a mamam, ezert kicsit elhuzodott, de Szilveszterkor itt voltam, nezelodtem a laptopon es nekunk menti az msn beszelgeteseket,amit a parom nem tudott. Meglattam egy ismeretlen email-cimet es elkezdtem olvasni, hogy a kedves parom hogyan fuzte a kolleganojet,amig en nem voltam itt.Igzabol a lanyon mult ,hogy nem tortent semmi,a parom nagyon akarta es ezt leirva latni,hat nem gondoltam volna ,hogy pont terhesen teszi ezt velem....ugy irt ott,mintha en es a baba nem is lennenk resze az eletenek...azota osszeomlott az alomvilag...azt hittem szeretjuk egymast es sokat gondolkodom azon vajon jol teszem-e,ha a baba miatt szemet hunyok folotte. Kivancsi vagyok ti hogy velekedtek es azert ebben a rovatban teszem fel a kerdest,mert jo lenne,ha olyan irna,aki mar atelte ugyanezt... Varom a velemenyeket!!!!!!!
válasza:Teljesen igazad van utolsó válaszadó. Igazán mindenkit az indulat fogott el az eset kapcsán. Nem elítélendőleg.
Vázoltad, hogy milyen ha egyedül maradna. Jogos. Ugyanakkor nézzük meg a másik oldalt is, amikor nap-mint-nap ott van melletted egy ember, aki mélységesen megaláz.
Vacsora az asztalra? Mosott ruha? Kedves szó v. ölelés? Ha ezeket az úr tökéletesen nem kapja meg, ugyanis a kismamának megingott a bizalma, érzelme stb., akkor ugyanazt az irányt veszik. A férfiember máshol keresi a "boldogságot". Hogy néznek egymás szemébe? Elhiggye bármely szavát?
Időzített bomba.
Ismerve magamat, nálunk nem volt megcsalás, de gyermek született, akit nem terveztünk. Én állandóan javítani akartam a kapcsolatot, kértem, könyörögtem, hogy éljünk szépen, szeretetben. Hiába.
Komoly szorongásos beteg lettem.
Elváltam.
Bár előbb tettem volna!
Újra kezdtem, mással...
A társas magánynál nincs rosszabb, pláne, ha egy lyukas garast sem érek a "társam" szemében. A gyerek is sérül...
válasza:8:30 vagyok,
8:18-nak (is) szólt!
válasza: válasza: válasza: válasza:Egyaltalan nem arrol van szo,hogy nincs hova mennem. Otthon szereto csaladom van, de nem azert vallaltunk gyereket, hogy a nagyszulok nevelgessek,mert Apucinak csajozni tamadt kedve...Persze hogy konnyebb lenne elmenekulni, elso felindulasbol en is ezt akartam. Aztan atgondoltam mi a jobb nekem es a babanak. Persze ez nem biztos,hogy egy eletre szol,lehet,hogy 1 honap mulva azt mondom megprobaltam es nem megy, de en nagyon csaladcentrikus gondolkodasu vagyok. Teljesen mas lenne a helyzet gyerek nelkul... mar masnap itthagytam volna..
Nehez dontes ez...
A hazassag temat meg hagyjuk,mert mint mar irtam szamomra nem jelent semmit az a papir. Ez csak hivatalos formasag.
válasza: válasza:A családjogos vagyok.
Nagyon örülök, ha átgondolod, és nem felindulásból cselekszel. A megbocsátás pedig egy nagyon nemes erény, amivel csak kevesen rendelkeznek. Én bízom abban, hogy helyes fogsz dönteni, bármi legyen is, és boldog, kiegyensúlyozott életed/tek lesz! Nem törvényszerű, hogy akinek adunk egy esélyt, azt el is fogja ismét játszani!
Ami pedig nem ide tartozik, csak megosztanám veled. Nagyon szomorú látni a tárgyalóteremben, amikor két ember, akik valamikor szerették egymást, közös gyermeket vállaltak, marakodnak, acsarkodnak, ordibálnak egymással. A gyerek egy zsarolási eszköz - sajnos legtöbbször - az anyuka kezében, amivel próbálja apukát sakkban tartani. A szegény gyerekek szemében pedig ott a fájdalom, amit ilyenkor egyik szülő sem vesz észre kellőképpen. Én ezekért a pillanatokért szoktam mindig azt mondani, hogy először vegyünk egy nagy levegőt. Gondoljunk át mindent alaposan. Ne felindulásól, sértődésből, dühből cselekedjünk. És, ha megfontolva is az a helyes út, hogy szét kell mennünk, akkor azt emberségesen és a lehető legkevesebb sértéssel tegyük meg, mert önmagunkat is minősítjük a viselkedésünkkel, és persze azzal, hogy mégis csak mi választottuk a másikat magunk mellé párnak. Bocsánat az offért!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!