Teherbe estem, de nem örülhetek neki. Mi tévő legyek?

Az apukád csak kirakatvallásos, ha abortuszra "kényszerítene".

Egyébként nem kényszeríthet. Akkor se kényszeríthetne, ha nem lennél nagykorú.

Viszont pont ezért, mert nagykorú vagy, anyagilag sem köteles támogatni a gyerekvállalásban. Ha a jómód tőle származik, akkor jól gondold át.

18 éves vagy. Hiába cipelne el a hajadnál fogva nem vagy köteles elvetetni, ezt nem.ő dönti el.

Ellenben bocsánat, hogy ezt írom

De szülők "nyakára" szülni a legnagyobb botorság. Egyrészt a gyereket maganak nem nekik szülőd. Másrészt soha nem szeretnék kiszolgáltatott helyzetben lenni 0 kereset minden nélkül, mert a legtöbb szülő nagyon vissza tud ezzel élni és érzelmileg zsarolni. Akármilyen a kapcsolatod velük, hidd el megfog változni és nem épp jó irányban. Apád nem vallásos szimplán begyöpösödött.

A helyedben ha ennyire megakarod tartani a sarkamra állnék, lesz ami lesz alapon. Egy gyerek hatalmas felelősség, ha mindenáron megakarod tartani akkor viselkedj felnőttként, párod is, vállalj/atok felelősséget és állj/atok ki magadért/egymássért

És a párod szüleivel mi a helyzet, ők hogy fogadják ?

Én ellenzem az abortuszt, mert abba is gondoljatok bele, mi van, ha utána netán nem lehet majd gyereke, mert hallottunk már ilyesmit....

Ez a gyerek azért jött, mert jönni akart.

Nyilván innentől megváltozik minden és a saját életnek vége, viszont kezdődik egy új és majd a gyerekeddel mentek nyaralni, játszani, nem csak a szingli wellnessezés az élet ám! Meg talán jobb addig teherbe esni, amíg a szülők tudnak támogatni, mert egyedül egy gyerekkel borzasztóan nehéz, szóval inkább hamarabb segítséggel, mint később egyedül!!

Párod tervez esküvőt?

Mert esetleg egy lánykéréssel biztosan jobban megenyhülne a kedves papa....

Hát igen, én is ellentmondásosnak érzem, hiába pontoztátok le az előzőt.

- Azt írja, tudja vállalni a gyereket, mert jómódúak. Kivéve ha kitagadja az apja a gyerekvállalás miatt, mert valójában csak apuka jómódú.

- Egy nagykorú döntésének arról, hogy vállal-e egy gyereket, egyébként nyilván nem kellene függeni senki mástól.

Szóval szerintem 3 lehetőseg van: 1. ebben az abnormális családban, ahol vki terrorizálja érzelmileg a csaláftagjait, még függőbb helyzetbe kerülni, leborulni apuka előtt megbocsátásért és lóvéért könyörögve.

2. "Megszökni" a fiúval és önerőből élni (de felnőttként). Aztán vagy lesz apai bocsánat vagy nem. 3. Abortusz.

"Szerintem kitagad a családból..."

"Anyukámmal mindketten rettegünk, mert iszonyat dolgokra képes..."

"...pedig ő is kapni fog..."

"képes elcipelni engem a hajamnál fogva abortuszra..."

Pont ilyen egy vallásos ember. Ja, nem. Ne haragudj, én nem vagyok vallásos, de apádat előbb gondolnám pszichopatának, akkor terrorban tartja a családot, mint vallásos embernek.(A leírásod alapján.)

Nem értek egyet az első válaszolóval, aki szerint nem apuka a legnagyobb probléma. De, szerintem elég nagy probléma, ha valakitől retteg a családja, ugyanakkor nem tudnak nélküle élni. Egészségtelen függőségi viszonyt feltételez.

Miért ragaszkodsz annyira apukádhoz, hogy anyukád, a párod és a leendő gyereked elé helyezed? Úgy értem, a pénzen kívül, mert az eléggé úgy tűnik, hogy itt nem te vagy jómódú, de még csak nem is anyukád. Persze, ezt nem tudhatjuk, de erre lehet a leírásból következtetni és nem is cáfoltad. Nem tudom mit tegyél. A válaszom nem releváns, mert egyáltalán nem tudom beleképzelni magam a helyedbe. Én megtartanám és felnevelném a párommal, az agresszív apám meg marhára nem érdekelne.