Van olyan aki nem örült a baba nemének miután kiderült? Fiút vagy lányt szerettetek volna?

Fiút akartam, lány lett. Uh-n sose látszott rendesen, így remény volt bennem a 38.hétig amíg lerombolták, hogy kislány...

Ez van, már 2 éves lesz, nem cserélném el egy fiúra. De ha tudnám hogy fiú lesz a 2. bevállalnám, de mivel nem lehet tudni így inkább nem is kell több.

#20;talán azért mert nem mindenki gondolkodik ilyen nyomorultul mint te.

Azért mert te gyűlölsz nőnek lenni, más miért ne akarhatna lányt?

Más lányt miért ne szerethetne az apja? Azért sokat elárul rólad hogy a férjed egy farok de te a lànyodat okolod, hogy mert ő lány ezért nem foglalkozik vele az apja.

Az életben meg mindenkinek megvan a saját baja, kár sztereotipiakat gyártani, meg rátolni másra a lelkinyomorod. Neked az életeddel van bajod, szívből remèlem hogy a lányaidra nem sikerül ebből semmit ráragasztani. Szegények.

Apám nem örült, hogy lány vagyok. Le is lépett mielőtt megszülettem, igaz van két félbàtyàm(tehát apámnak már előttem is volt két fia), és velük sem foglalkozott soha.

Nem izgat a dolog.

Soha meg sem fordult a fejemben, hogy akár lányom is lehet, így nagyon nem örültem mikor azt mondták, hogy valószínűleg lány. Kellett min. 2 hét mire nem bánkódtam folyamatosan miatta.

A 2. babánál már lánynak örültem volna, már tudtam mit kell velük csinálni, plussz volt egy csomó rózsaszín cucc, erre fiú lett 😑

A fiúba könnyebbem beletörődtem, mint a lányba

(a lánnyal milliószor nehezebb egyébként, mint a fiúval)

29! Pontosan! Nálunk sem a neme volt fontos, hanem hogy egészséges legyen. Sok szeretetben és normálisan fel tudjuk nevelni.

Ez a válogatás, meg hogy melyiket jobb elfogadni, elszomorít. Nem porcelánbabák, hanem valódiak.

Nemekkel kapcsolatos előítéletek mélyen tükrözik az itteni szülők lelkivilágát... amely nagyon sötét!