Terhes lettem 18 évesen! Mit tegyek?
18 éves lány vagyok,januárban leszek 19.Barátom 20 éves.
Most kezdtem el egyetemi tanulmányaimat a Semmelweisen,orvosin.Ma kiderült,hogy kisbabát hordok a szívem alatt.Egyszik szemem sír ,a másik nevet.
Barátom is és én is imádjuk a gyerekeket,pár hete mindig megnézükk a baba ruhákata is,ha vásárolni megyünk,persze ,csak "viccből",fantáziálásképpen.
Fogamzásgátlót szedek,óramű pontossággal,ezért nem értjük,hogy mi történt.Szeretnénk a kicsit,nagyon is.
A gondok itt jönnek:
A mi anyagi helyzetünk konkrétan nagyon rossz.
Barátoméké mondjuk jó,de nem akarom,hogy minden anyagi vonzat rájuk háruljon.
Meg ugye a tanulmányaim...
Barátom a következő évben diplomázik,ő ilyen téren előrébb van,mint én.
Az én szüleim valószínűleg az abortuszt preferálnák.
Szia Kérdező! Hogy vagy?
Csak sejtem, milyen nehéz lehet most neked. Úgy szeretnék tanácsot adni, hogy ne befolyásoljam a döntésed, ami elég nehéz...
Én is orvosira járok, negyedéves vagyok. Elég nehéz persze, küzdünk rendesen, de nem lehetetlen megcsinálni, ha jól osztod be az időd és megmarad a motivációd még élvezni is lehet. Sokszor múlnak egyébként a szerencsén is a vizsgák.
Egy babával biztos, hogy sokkal nehezebb. Viszont ő a te gyereked, aki megismételhetetlen.
Egyik osztálytársamnak gimiben lett babája. Megszülte, leérettségizett, tanult még, dolgozik, és nagyon boldogok együtt, pedig a fiú le is lépett.
Bízom benne, hogy az életed bár mindenképp más irányt vesz, de az jó irány lesz. :) Hajrá, kitartás! :)
Kérdező! Aláírom, hogy ez a ti döntésetek, de mivel kiírtad a kérdést, ezért leírom mit gondolok.
Ne legyél felelőtlen! Egyáltalán nem úgy áll az élethelyzeted, hogy alkalmas lenne az idő a gyerekvállaásra. Tönkre fogja tenni az életed, ha megtartod, és nem csak te búcsúzhatsz el a tanulástól jó időre/vagy végleg, hanem a párodnak is nyögve nyelős élete lesz, és a gyereknek sem hinném, hogy jó lenne, hogy akár alap szinten sem tudnátok eltartani, mert miből? 1 kezdő fizetésből, ha mondjuk a pasid elmegy dolgozni?
Nem a te szüleidére, és nem pasid szülei nyakára kell szülni, teljesen lényegtelen szempont, hogy ők hogy állnak anyagilag. Most kezdted az egyetemet, se végzettséged, se teljes fizetéssel járó munkád, se semmid nincs.
Nem tudom mióta vagytok együtt, mennyire komoly a kapcsolatotok, mióta jártok, de gyereket csak felnőttként, több éves stabil házasságba/kapcsolatba érdemes vállalni, nem egy tinikapcsolatba. Már bocs.
A tanulásnak kellene az elsőnek lennie, nem a szaros pelenkák cseréjének úgy, hogy kvázi még te magad is gyerek vagy. Plusz nem akarok vészmadár lenni, de arra is gondolnod kell, hogy mi lesz, ha 1-2 év múlva szétmentek? Akkor egyedül kellene nevelned a gyereket, plusz eltartani, plusz tanulni, és idegeskedhetnél azon, hogy az exed épp fizeti a gyerektartást, vagy direkt feketén vállal munkát, hogy ne kelljen, netán az új csajára költi a pénzét. Túl fiatalok vagytok, tanultok, se munkátok se semmitek. Mire akarod megszülni a gyereket?????
Elhiszem, hogy nem egy abortusz volt a vágyad, és sajnálom, hogy a védekezés nem sikerült (legközelebb esetleg mindketten védekezzetek egyszerre) de ne magadra gondolj, a te fájdalmadra, hanem arra, hogy ennek a gyereknek milyen életminősége lesz, és arra, hogy nem másoknak kell róla gondoskodni, hanem neked, nektek a pasiddal, meg még mellette ezer más dolgot csinálni, mondjuk felépíteni az életeteket.
Szerintem a szíved mélyén te is tudod, hogy a gyerekvállalásnak nincs itt az ideje semmilyen szempontból.
A lányunk keresztanyja szintén orvosi mellett lett terhes. A párja friss diplomás volt, akkor kezdett dolgozni egy cégnél. Összeházasodtak, megszületett a baba, a barátnőm befejezte az egyetemet. Igen, sokszor segítettek nekik a szülők, ha kellett, néhány órára vigyáztak a babára, besegítettek a házimunkába, hogy tudjon tanulni. A férje is maximálisan támogatta. Azóta még 2 gyerekük született. Boldog, kiegyensúlyozott család. A nagyszülők mostanában is sokat segítenek, mert ott a sok éjjeli ügyelet, váratlanul be kell mennie a kórházba stb. Az orvos élet ezzel jár. Az a család dolga, hogy segítsen.
Kérdező, őszintén. Olyanoktól vársz tanácsot, akiknek "pasijuk" van, akik úgy állnak a kapcsolathoz, hogy bármikor véget érhet?
Off: a gyk-n szeretik hangoztatbi, hogy a gyereknek lakást, pénzt, ezt-azt kell biztosítani, mire felnő. Hogy a szülőknek kötelességük a gyereküket akkor is szeretni és támogatni, ha nem az ő elképzelésül szerint alakítja az életét (ez igaz). Ilyen esetben a válaszolók szerinz miétt nem opció, hogy a gyerek megkapja a neki félre rakott pénzt, hogy elindulhasson a saját útján? Mert a szülő nem így képzelte?
Miért gond az, ha néhány évig a szülőknél élnek? Mi az, hogy a szülők nyakára szül? A párja dolgozni fog, jár neki gyes és csp. Ebből beszállhatnak a rezsibe, elláthatják a babát. Miféle életminőségről papoltok? A kérdező nem hajléltalan.
"Ilyen esetben a válaszolók szerinz miétt nem opció, hogy a gyerek megkapja a neki félre rakott pénzt, hogy elindulhasson a saját útján? Mert a szülő nem így képzelte?" - inkább az lehet a probléma ezzel, hogy nem olvastad a kérdést:
"...A gondok itt jönnek:
A mi anyagi helyzetünk konkrétan nagyon rossz. " - szó sincs semmiféle pénzről, csak annak a hiányáról.
"Miért gond az, ha néhány évig a szülőknél élnek? " - nem látom, hogy felmerült volna egyáltalán az, hogy a pár hol tud élni a gyerekkel, melyik szülőnél van erre hely, lehetőség. (egyébként meg azért lenne gond, mert nagyobb eséllyel megy szét a kapcsolat akármelyik "anyóséknál" dekkolva... de itt el se jutottunk idáig... láthatóan nem éltek együtt még egy hónapot se...)
Kérdező, egyébként mi a helyzet?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!