Ti mit tennétek ebbe a helyzetbe? Ez önzöség?

Én megtartanám, mert nem lennék képes együttélni a tudattal, hogy elvetettem. Pláne, ha ott egy másik baba is...

Ha 4-5 év múlva olyan rossz anyagi helyzetbe kerültök, hogy már két gyerek sem lenne jó, megölitek az egyiket? Persze, hogy nem, hiszen a gyerekeitekről van szó. Ez a 3. is a gyereketek, csak őt még nem láthatjátok, foghatjátok, és sokan sulykolják azt is, hogy nem is emberi lény, mert még fejletlen. De ennyi erővel húzhatnánk más határt is, és lehetne nem-ember a csecsemő is, hiszen még az sem tud gondolkozni, és nem is néz ki úgy, mint egy felnőtt vagy akár egy kisgyerek.

Tudom, hogy nem segélyre mentek, ez nagyon dicséretes, de azért azt is tudd, hogy 3 gyerek után már jár mindenféle kedvezmény az idősebbeknek is. Ráadásul pont a kis korkülönbség miatt úgy nevelhetnél 3 gyereket, hogy nem hullasz ki 9 évre a munkaerőpicról sem. A testvérviszony is akkor a legjobb, ha 1-2 év van köztük, mikor még nem rögzült az idősebben, hogy ő a család egyetlenje.

Tudom, hogy manapság nagy a nyomás, hogy a könnyebbik utat válassza az ember, meg hogy a magzat, embrió nem is emberi lény, az életének véget vetni nem bűn, de magad is azt írod, megviselne az abortusz. Olvass utána, hogy mi is az a poszt-abortusz szindróma.

Van, aki egy életen át vádolja magát, mégha akkor szilárd meggyőződése is volt, hogy helyesen cselekszik.

Gondold át, mi lesz, ha te is ezek közé fogsz tartozni? Még nehezebb lesz elviselned egy kisbabát, mint amúgy lenne az ab. után.

Szerintem adjatok egy esélyt a 3. babátoknak is! Persze, te döntesz, mi nem dönthetünk helyetted.

De remélem, a helyes döntést hozod meg, kívánok hozzá erőt és minden jót.

Szerintem par ember lelki bekejet meg lehetne orizni, ha megszunne ez a rovat. Otthon ulo anyukak, habzo szajjal, ujjukat tordelve, irjak le minden kerdes ala(csak egy parat megemlitve): "Megolod az artatlan lelket!~ Ne legyen tobbet gyereked!~ Ha ot is kepes vagy meggyilkolni, akkor vegez a tobbi gyermekeddel is(megjegyzem ilyet eppeszu ember nem ir. Valoban ugyanaz lenne megolni egy erzo, 2-3 eves gyereket, mint egy 7-8 hetes embriot abortalni, aki a vilagarol nem tud?)

Semmi ertelme ennek. Mindenki idegzetet meg lehetne kimelni, foleg az adott kerdezojet.

Ettol fuggetlenul abban az egyben igazat adok a tobbi valaszadonak,hogy ez a "vedekezes" nagy butasag volt. Soha, semmilyen korulmenyek kozott! Csak, ha mindegy, hogy osszejon e a gyerek.

A paroddal uljetek le szepen. Es beszeljetek at. Ti tudjatok, milyen korlataitok vannak, es , hogy kepesek vagytok -e egy ujabb gyereket felnevelni avagy nem! Szerintem ezt csak is egyedul ti donthetitek el.

Ha valakinek a lelki békéjét ennyira zavarja, ha ilyen véleményt kell olvasnia, ne írja ki kérdésbe, ki mit gondol róla.

Akkor nem kell azon is rágódnia, hogy nem elég, amit tenni készül, de egyesek még el is ítélik a tettet, és más megoldásra buzdítják, ahelyett, hogy bólogatnának, és azt mondanék, hogy igen, tedd csak, neked is meg a megszült gyerekeidnek is jobb lesz, ha ezt az újat nem hagyod meg sem születni.

A 2-3 éves kisgyerek is volt 7 hetes embrió, szerintem sem ugyanolyan elveszíteni a kettőt, de ez nem változtat a tényen, hogy a humán embrió nem kismacska, nem kiskutya, hanem ember, mégha nem is tart ott az egyedfejlődésben, ahol a 2-3 éves, és el is juthat odáig, ha nem kaparják ki. Márpedig egy ember életének erőszakos elvételét hogy is szokás nevezni?

Attól még, hogy egyesek ezt nem ismerik el, mert nekik kisebb a dolog kapcsán a bűntudatuk, és megtarthatják maguknak tiszta lelkiismerettel a kiskaput, ha felelőtlenek, attól még ez nem lesz máshogy.

Nagyon örülök a döntéseteknek!

Legyen sok örömötök a babában! :)