Sajnos holnap megyek abortuszra. Mire készüljek fel?

en 1 hete vagyok tul az ab-on, senki nem mondta hogy konnyu dolog, vagy nincs szivunk.

Minden este sirok a tudat miatt,hogy hogy voltam kepes erre, es halistennek a parom ha kell naponta 100* megfogja a kezem, es ˝CSAK ELORE˝ , mert inkabb valasztottuk a konnyebb utat, es probalkozunk kesobb,amikor ugy erezzuk,hogy talan haladunk egyrol a kettore, mint szimpla ˝szeretetbol˝ belevagni egy eletre szolo kalandba, aminek MOST nemlattuk a hogyan-mibol reszet, barhogy is erolkodtunk.

En a klinikan is a 3 nap alatt vegigsirtam 0-24-et, mert furdalt a lelkiismeret,de tudtam hogy MOST igy kellett dontenunk.

Persze vegigneztem en is par tizeneves leanyzot,akik szivbaj nelkul setalltak le fol, es azvolt a legnagyobb problemajuk hogy ugyan mi lesz az ebed..

Igen vannak ilyenek is.

Viszont tovabbrais aztmondom, k.va sokat szamit a szeretet,es a boldogsag, igen, felbecsulhetetlen, de ebbol akkorsem lesz 30 napon keresztul etel ital cumi pelenka babakocsi esatobbi esatobbi.

Elo lehet teremteni, igen, valoban. Amikor keszul az ember a csaladra. De ha nem keszult ra, es hirtelen raszakad egy ilyen ajandek, de varatlan helyzetben, akkor sajnos sokan kenyszerulnek erre a dontesre. Ep eszu ember felfogja ezeket, tud merlegelni realisan gondolkozni, es nem betokosodott aggyal hajtogatni hogy gyilkossag, kozben ha meglatnak xy-t az utcan, azt meg szinte lekopik, hogy ˝na magat sem tudja eltartani, ugyan minek neki a gyerek is˝ vagy ravan sozva a nagyszulokre a gyerkoc, mert a fiataloknak nincs hozza kedvuk.

Kedves 69%-os fórumtársam, a valóságot nem én ferdítem el. Ha ennyire statisztikus vagy, akkor engedd meg, hogy én is ezt az eszközt válasszam: a mai magyar abortuszos statisztikákat a '30-as, közepesen, vagy jól szituált, sokszor értelmiségi nők vezetik. Erről ennyit.

Én mindössze megjegyeztem, hogy azoknak, akik állítólag interneten nyomorognak, eszük ágában sincs megszabadítani magukat az önkéntes halállal a saját szenvedéseiktől, mert tudván tudják, hogy bárhogy jobb lenni, mint nem lenni, miközben a saját gyermekeiket rendre öletik meg ugyanerre a nyomorra hivatkozva akkor, amikor még meg sem születtek. És ez az én szememben elfogadhatatlan.

Mellesleg soha nem gyilkosozok le senkit, még akkor sem, ha tudom, hogy az abortusz gyilkosság, mert tudatosan nem a személyt, hanem a cselekedetet bírálom. Ezért sem értem, miért általánosítasz.

Hiába piszkáljátok az 57%-ost. Nincs igazatok.

Ő Bátor, ti gyávák vagytok.

Az élet elől nem elszaladni kell, hanem szembenézni vele.

Érdekes! Feltűnt, hogy csak és kizárólag azok törnek pálcát az abortusz mellett döntők feje felett akik még SOHA nem voltak ilyen döntéshelyzetben!!!!

Vagy azok akiket támogat a családja. Például haza költözhet a szüleihez stb. Nevetséges és szánalmas!!!

Igen, a gyerek érdeke, hogy ne nyomorban nőjjön fel, legyen mit ennie, legyen tető a feje felett!!! És ha ez nincs biztosítva akkor inkább ne szülessen meg!

Sokan vagyunk akiket nem támogat senki! Se szülők, se barátok. Az államot meg hagyjuk is...

Ha valakinek nincs munkája, se fedél a feje felett, se befogadó és/vagy támogató család az igen is jól dönt ha nem szül.

Senkinek nincs joga elítélni!!!!

Az örökbe adással jönni meg...hagyjuk...

Soha nem lennék képes odaadni a babát akit 9 hónapig hordtam a szívem alatt....Az rosszabb mint az abortusz.

Szomorú, hogy egyáltalán ma egy nőnek fontolóra kell vennie azt, hogy megszüljön-e egy babát vagy sem...

De sajnos ilyen világot élünk.

De vagyunk így is elegen nyomorban...Az önzőség netovábbja lenne kitenni egy gyereket ennek...

Az pedig az önhittség netovábbja, hogy valaki tényként kijelentse, hogy mit tenne, ha ilyen helyzetben lenne.

Mert nincs ilyen helyzetben...és nem is volt még.

Fogalma sincs róla...

Trinity13, nézd, nem olyan régen még a te kérdésedet válaszolgattuk itt meg jó páran...

A legrosszabb, amit tehetsz, az, hogy önigazolást keresve buzdítasz más nőket abortuszra. Hiába írod ki most minden ilyen kérdéshez ugyanazt a kommentet, attól már nem változik meg a megváltoztathatatlan. Ne gyengítsd a gondolkodóba esett nőket! Az ő magzatuk talán még él...

Még az enyém is él.

És nem buzdítok senkit semmire.

Csak azt mondom, hogy aki nem járt még ilyen cipőben az kussoljon és ne ítélkezzen afölött aki elgondolkozik az abortuszon!!!

Mert csak az ugat ellene akinek még nem volt.

És nem keresek önigazolást!

Csak ésszel próbálok gondolkozni...pedig rohadtul nehéz.

És amég el nem altatnak addig az én döntésem sem végleges.

Neked se mondtuk, hogy "kussoljál", sőt, segítséget ajánlottunk. Sokat és sokan.

Most egy gyermek születésének az ünnepe közeleg, legalább erre légy tekintettel. Ha még él a gyermeked, akkor még dönthetsz. De ilyen lélekkel csak bölcstelenül...

Most is ismeretlenül ítélkezel...

Fogalmad sincs, hogy milyen a lelkem.

És arról sincs, hogy épp mi zajlik benne.

Folyamatos pro és kontra.

Nagyon is hálás vagyok a felajánlásokért, és ha csak ezeken múlna nem is gondolkoznék...

Éppen azért reagálok ilyen hevesen, mert szavakba se tudom önteni amiket most érzek. Ezért érint nagyon érzékenyen, ha valaki felett pálcát törnek csupán mert fontolóra veszi, hogy nem tartja meg a gyerekét.

Ha valaki így dönt, nyilván nyomós oka van rá.

Nem ismerjük jól sem őt sem a körülményit. Azzal amit itt megosztunk csupán csak némi rálátást engedünk az életünknek egy apró szeletére.

De az egészet nem ismerjük.

Nem fair, hogy olyanok osztogassanak tanácsot egy ilyen súlyos kérdésben akik még sosem álltak ilyen döntés előtt!

Mert teljesen inkompetensek.

Hiába hisztizel Trinity13-as, nincsen igazad. Fáj az igazság. Amit mondtam, megmondtam.

Egyébként szerintem hazudsz.

Én továbbra is azt mondom, ne érveljenek az abortusz ellen olyan emberek, akik nem tudják, hogy milyen nyomorban élni, vagy olyan szülőkkel, akik nem akarták a gyereket. Ha tudnák, milyen így felnőni, és hogy mennyi leküzdhetetlen, egész életen át tartó sérülést okoz, nem pattognának ennyire.

Az, hogy megadjuk a lehetőséget a nyomorra, még undorítóbb dolog, mint elvetetni valakit. Mert a magzat még nem érez, nem tapasztal, nincsenek igényei és nem fáj neki semmi - nem létezik az, amit állítólag elveszünk tőle. De az éhezés, a fagyoskodás, a fizikai és testi terror évekig létezni fog számára.