Hogyan lehet elvetelni?

Emberek, azért ne ítélkezzünk.

Anno dolgoztam kórházban, és hát megtörtént sztori:

Megérkeznek az ambulanciára 30-as jólszituálték, azzal a gonddal, hogy évek óta próbálkoznak, mégse jön össze a baba.

OK, nőgyógyász felveszi az anamnézist, ciklusok rendben levők, alap nőgyógyászati vizsgálat nem mutat semmi kórosat.

És akkor itt jött a mázli, mert hát ott voltak eleve mindketten, a férj elkisérte a feleségét, hát gondolta a nőgyógyász, hogy elbeszélget kissé velük a szexuális szokásaikról, gyakoriságról, ilyesmiről, hátha abban van a gond, mielőtt tovább küldi őket laborba ide-oda...

Hát, kiderült, hogy általában egy testnyílással hátrébb csinálják, mert hát a nőnek fájdalmas volt az anatómiai helyen ott meg nem... és veszettül töprengtek, hogy miért nem lesz baba... a harmincas jól szituált értelmiségi pár...

Szóval miért is kell ekézni egy tinit azon túl, hogy na ya, jobban is figyelhetett volna a biológia órán. (az már gázabbnak tűnik nekem, hogy mintha a kedves szülei is elmulasztották volna a folyamatos, kornak megfelelő felvilágosítást a nemiségről, úgy óvodás kortól napjainkig... szóval, ha itt felelőst akarunk mindenáron keresni, az én jelölteim első sorban a kedves szülők...)

Ne hülyéskedj már! Ez biztos csak valami pamflet.

Ha ovisokat kérdeznél meg, akik már játszanak papás-mamást, hidd el, a kényeget ők is tudnák... Ám hogy ez jó-e, vagy sem, azt én nem tudom.

Jelen esetben a tiniszexnél komolyabb problémákat is látok:

-bizalom hiánya a szülők felé

-abortusz gondolata 16 évesen

-állapotosságról való meggyőződés hiánya

-öngyilkossággal fenyegetőzés

-felelőtlenség, felelőtlenség, felelőtlenség

Egyébként meg azt szokták mondani: a törvény nem tudása nem mentesít a következmények viselése alól. Azaz a törvény megismerése minimum etikai kötelesség.

Dehogy, ez abszolút megtörtént sztori, saját két szememmel láttam...

Az persze nem jó, ha az ember nem tud megbízni a szüleiben (vagy viszont), de mivel a szüleit az ember nem tudatosan választja, hanem kapja, ezért nem is olyan nagy ritkaság. Ugye vannak emberek, akikben meg lehet bízni, és vannak, akikben nem, és az utóbbiakból is lesznek szülők, a szülővé válás nem jár egyből azzal, hogy az illető megbízhatóvá is válik. Meg hát a bizalmat többnyire ki kell érdemelni, ahogy a bizalom hiányának is szokott oka lenni.

16 évesen meg mire gondoljon egy lehetséges terhességről, ha nem az abortuszra?

Én meg nem gondolom, hogy a Kérdező 14 év alatti lenne, tehát azt gondolom, a törvény ismeretével itt nincsen baj. Inkább némi biológiai/élettani ismeret hiányzik, de azt majd szépen megtanulja.

(Sőt, ha mégis terhes - nem tartom valószínűnek - akkor feltehetőleg itt fog érdeklődni a terhesség megszakításának feltételeiről és módjáról, és majd nyilván meg fogja arra is kapni a választ - valahonnan meg kell tudni az információkat, mi sem úgy születtünk, hogy ezeket tudtuk)

Hát akkor mégis igaz, amit tudtam: a diploma semmit nem jelent...

Visszatérve a kérdésre: őszintén remélem, hogy a kérdező nem vár gyereket. De ha mégis, nem igaz, hogy az abortusz megoldás az esetleges problémára. Bár úgyis tudod, mi a véleményem, utolsó...

Hát bizony, attól, mert valaki megszerez egy szaktudást, az általános műveltsége még bőven lehet a béka testrésze alatt... én pl. életemben a legnagyobb suttyóságot egy orvostól hallottam, aki kifejtette, hogy azért szeret Operába járni, mert oda ki lehet öltözni... mondom érdekes, más az előadásért jár oda... hát ő nem, volt 16 gönce, de egyetlen opera tartalmát sem tudta elmondani... na, ehhez képest a maunikasó is egy színvonal...

Ahhoz meg, hogy az ember el tudja dönteni, hogy számára egy helyzetben mi a megoldás és mi nem, előbb azt kell felismerni, hogy neki személy szerint mi a problémája az adott helyzettel. Ezért lehet az, hogy valami mondjuk nekem megoldás, neked meg nem, mert valszeg ugyanazzal a helyzettel más-más problémát látunk... a Kérdező meg valszeg egy harmadikat.

Úgyhogy, ha véletlenül mégis terhes, akkor az lesz a következő tanácsom, hogy üljenek össze a pasijával KETTESBEN, és első körben ők találják ki, hogy mit is akarnak... aztán, ha ők már eldöntötték, hogy merre szeretnének indulni, akkor jöhetnek a szülők...

Nézd, most túl azon, hogy nekem - anno pont így örökbe adott gyerekként - mi a véleményem az örökbeadásról és mi nem, az egy dolog. Ennél súlyosabb probléma, hogy akkor már nem a Kérdezőnél van a döntés, a jelenlegi szabályozás szerint (tervezik egyébként változtatni) nem adhatja örökbe, ha a szülei nem engedik. Tehát a szülők akkor már rákényszeríthetik a gyereket akár akarata ellenére is.

Most SAJNOS ez van, és ez tény.

(szóval szerintem a Patent éppen rosszul lát valamit, persze, az ideális az lenne, ha az abortusznál IS, meg az örökbeadásnál IS felszámolnák 14 éves kor felett a szülők beleegyezési jogát - mint az osztrákoknál van pl. - de ha most csak az egyiknél, már annak is örülni kellene, az is egy kicsi lépés lehet előrefele...)