Ennyi idő után sikerülhet spontán a terhesség? Részletek alul

Én ezt úgy mondom neked mint ugyanúgy 35 éves nő és nekünk sem sikerül évek óta.

Szerintem ha eddig nem jött össze annak oka van. Akkor is ha nem találják. Mi most fogjuk kezdeni.

De miért állnál meg és várnál a csodára ha eddig sem jött?Ha 2 inszem sem jött össze?

Miért nem akarod a lombikot?

Én meg pont úgy vagyok vele, már nem érdekel ha lombik lesz vagy inszem csak sikerüljön.

Most annak mi értelme ha túl vagy ezer vizsgálaton és most állsz meg? Lehet a 4. inszem összejön vagy a 2. lombik. Ha gyereket akartok ne várj a szerencsére, a csodára.

Szoktak intézményt is váltani egy idő után. Szerintem nekünk 35 évesen már nincs mire várnunk.

Hát ez ne tartson vissza. Bármikor altathatnak bármiért. Holnap félre lépsz eltörik a lábad és már mütenek is. Semmi extra nincs az altatásban. Én is féltem tőle de semmi.

Egy olyan orvos kellene neked akiben igazán megbízol, és akkor nem lennének ezek a félelmeid.

Én arra gondolok, hogy a szülés rosszabb.

Nincs mire várnod. Nem leszünk fiatalabbak. A másik meg ha összejöhetett volna már akkor már rég terhesek lennénk, nálad meg az inszem sem jött össze.

Most meg vannak az eredményeid, benne vagy. Ha abbahagyod akkor utána kezdhetsz mindent előröl.

Akkor az átjárhatóságid is jó volt ezek szerint?

Bocsáss meg, hogy ezt mondom, de nem gondolom, hogy 35 évesen volna mire várni, ha amúgy minden készen áll a gyerek fogadására, főleg ha az AMH alacsony. Nyilván 40-45 évesen is van, (sőt 50 felett is) aki simán teherbe esik, és kihord egy vagy több tök egészséges gyereket mindenféle probléma nélkül. De a statisztika makacs dolog, és évről évre akkor is csökken az esély, méghozzá egyre meredekebben. Ami akkor is probléma, ha csak egyetlen gyereket akarsz, de ha esetleg többet, akkor meg... Sőt, évről évre csökken a petesejtek minősége is, ami csökkenti annak az esélyét, hogy meg tud termékenyülni, és növeli azét, hogy ha mégis sikerül, beteg lesz a gyerek.

Akit ismerek, hogy 2,5 év vagy több próbálkozás után sikerült természetesen módon nagyjából a te korodban, ott MINDEN esetben kiderült valamilyen probléma (pl. IR, pajzsmirigygondok, elzárt petevezető stb.), amit kezeltek. Akinél nem találtak semmit, ott csak az inszem/lombik segített.

Szóval én egészen biztosan nem várnék a csodára a helyedben 2,5 év után, hogy csak úgy magától sikerüljön. Akár intézményváltással, akár külföldi klinikával, ha megtehetem, akár belevágnék a lombikba.

Amúgy olyat viszont ismerek, akinek az első gyerek csak inszemmel jött össze, aztán a következő tök hamar, spontán összejött. Talán 38 körül volt az anyuka akkor.

Szóval nem tudom, hogy hány gyerek a terv, de lehet, hogy elég lenne csak az elsőt így megtámogatni, aztán másodszorra már magától sikerülne.

5-ös voltam.

7

Mit értesz azon hogy a stimuláció kicsit durva?

Azt nem tudom, hogy összejöhet-e, de biztos nem várnék. Ha "egyedül az AMH alacsony", az pont annyit jelent, hogy korai petefészek kimerülés kapujában vagy. Ha "elpazarolod" a petesejtjeidet a sikertelen hónapokkal, akkor később már lombikra se lesz lehetőséged.

Én is rettegtem a műtétektől, tavaly műtöttek először, az volt az első altatásom, mert kellett egy nőgyógyászati műtét, ami nélkül esélyem se volt spontán terhességre. Egy percig nem gondolkodtam, ha az az ára, hogy gyerekem lehessen. (Igen, spontánra, mert akkor még nem tudtunk más akadályról, persze én se lombikkal akartam kezdeni.) Jó pár évvel idősebb vagyok nálad, nincs még gyerekem. Az AMH-m teljesen rendben van, ahogy minden más is. 5 hónap alatt lettem terhes, amiből vetélés lett. Az én koromban már nagyon magas a sérült petesejtek száma, valószínűleg életképtelen lett volna. De na, azt akarom ebből kihozni, hogy így is újabb fél évet adtam magamnak a sikeres spontán terhességre. Ha nem jön össze, jön a lombik, mert elsősorban GYEREKET akarok. Másodlagos, hogy milyen úton. Én is szeretném elkerülni, de valamit valamiért. Persze, húzhatod az időt, de azzal is számolj, hogy benne van a pakliban, hogy úgy meg egyáltalán nem lesz gyereked.