Párom nem akarja a 3. babát. Te fel tudnátok dolgozni az abortuszt?

Én még a párom szüleinek a helyzetét tudnám elmesélni, hátha segít valamit.

Anyukájának fiatal korában volt egy abortusza. Utána hozzáment a férjéhez, akivel legalább 30 éve együtt vannak. Házasság után jött is 2 gyerek kis korkülönbséggel. Utána 10 évvel később, mikor a szülők 30 valahány évesek voltak, akkor jött a párom. Igazi kis kotonszökevény :)

Egyébként első perctől kezdve szeretettel várták őt, fel se merült, hogy elvetessék. Ráadásul a mai napik ugyanolyan jólétben élnek mint régen.

Szépen fel lett nevelve mind a három gyerek. Nincsenek elkényeztetve, a fiúk igazi férfik(párom 22 éves és ő még fel tud fúrni egy polcot a falra és egyébként is jól bánik ezekkel a kéziszerszámokkal, apróbb dolgokat meg tud szerelni stb és a bátty is ilyen).

Szóval ezért sem értem miért ragaszkodik ennyire a 2 gyerekhez, ha lenne helye egy harmadiknak is. Akkor meg mi van, ha pl most elvetetitek és később, amikor úgymond már kicsúsztál az időből, mert vagy 40 éves és már a korodból kifolyólag nem szeretnéd és akkor állna ilyennel elő?

A kezdeti sokk utan lehet, hogy napokon belul bocsanatot fog kerni. Majdnem biztos vagyok ebben. En anya vagyok. Amikor par eve sikerult osszehoznunk egy harmadik gyereket ugy, hogy egyaltalan nem szamitottunk ra, engem is sokkolt:(

De azota boldog harom gyerekes csalad vagyunk.

26-os vagyok. Az akkori férjemmel Budapesten éltünk, akkor voltam 26 éves, amikor elhagytam. A szüleim vidéken élnek. Úgy gondoltam, jobb lesz nekem ott. Egy kisvárosban élünk, de a közelben van egy országos szinten is nagy város, odajárok át dolgozni. (Kb 25 km a táv)

Amikor elhagytam, a fiam 2 éves volt. Ide nem igazán járt el a férjem, csak nagyon ritkán, mert köztünk 300 km van. Az első hónapban eljött 3x, aztán szépen fokozatosan elkezdett nem látogatni minket. Amikor megtudta, hogy a lánya megszületett, nem mutatott nagyobb érdeklődést. 6 hetes volt amikor először látta, következő alkalomkor 4 hónapos. Aztán így tovább. Most áprilisban látta a gyerekeket. Nekem nem hiányzik és tudom, hogy a gyerekeknek sem.

Önzőnek hangzik talán, de! A fiam nem is emlékszik rá, hogy milyen volt vele lakni. A lányom meg nem is élt vele. Az új párom pedig csodás APA. Így is hívják a gyerekek. Nem láttam okát, hogy a hétköznapjaikban ne hívhassanak úgy egy személyt, hogy "apa", amikor volt olyan aki betöltse ezt a szerepet. Nagyon is megérdemli. Imádják a gyerekek. Így a gyerekek között sem lesz különbség, mindenkinek apa és anya vagyunk.

A volt férjemre most pillanatnyilag úgy tekintek, hogy 2 dolgot nagyon köszönhetek neki: ez a 2 pedig a gyerekeim. Az övé csak biológiailag. Nem tiltanám őket, de nem jön. Sőt! A kislánnyal direkt érezteti, amikor itt van, hogy ő nem akarta. Nem foglalkozik vele, lekezelő, csak a fiú érdekli. (Már amennyire érdekli ő is!)

Ennek ellenére mérges nem vagyok, csak szerencsésnek érzem magam, amiért most ilyen boldog család lehetünk!

Minden jót nektek és azt kívánom, hogy legyen sok örömed a piciben :)

Én nem tudnám elvetetni.Akkor sem ha nem terveztük.Egyszer fiatalon felkerült a terhesség gyanúja (akkor már a mostani férjemmel voltam).Előtte mindig azt mondta ha besikerül elvetetjük,fiatalok vagyunk stb.Aztán amikor felhívtam h mit mondott az orvos,akkor megváltozott,várta h hivjam biztos eredménnyel és ha terhes lettem volna tuti átbeszélünk minden alternatívát.szerencsére akkor nem voltam terhes.

Üljetek le!Beszéljétek meg!Ő is kettőtökből van.Mindketten ott voltatok!

Szia!

Nálunk a második gyerkőc volt fogigátló+antibió baba. Én sejtettem már két héttel az aktus után, hogy valami megváltozott, végül pozitív lett a teszt. Mázlim van, az én férjem kiugrott a bőréből a boldogságtól(sőt azóta nyüstöl egy következőért, meg egy azutániért-3 éves lesz most a kis meglepetésünk), ráadásul mikor kiderült, hogy kislány után kisfiút is tudott csinálni, igazán tenyészbikának érezte magát :D Azóta is imádja mindkettőt(nálunk az első volt keményebb dió, sok idő volt, mire rábeszéltem, aztán ahogy megszületett, akkora lett a szerelem, hogy azóta lázban ég újabb babákért, én nem akartam egy másodikat. Az elsőnk affektív apnoés lett, ráadásul 8 hós koráig 20 percnél többet nem aludt éjszaka sem..ki voltam készülve..mindemellett nem merült fel bennem az hogy elvetessem a fiam..ő alvási apnoés lett, 6 hós koráig jártunk kórházba, és csak pulzoximéterrel aludhatott, és koffeint is kapott..szóval ő is borzalmas alvó lett, még most is kel éjszaka...szóval egy harmadik nálam kizárt egyenlőre, pedig imádom őket). Remélem megoldódik a helyzet, ne vetesd el, ha fel tudod őket nevelni egyedül is!

Kitartást.