Párom nem akarja a 3. babát. Te fel tudnátok dolgozni az abortuszt?

ÉN fel tudnám dolgozni az abortuszt HA nem akarnék több gyereket, de úgy hogy igen, úgy képtelen lennék.

Nem hiszem, hogy bármely nő, anya képes lenne úgy abortuszra menni, hogy akarja a gyereket.

A fogantatásról annyit, hogy mindketten abszolút felelőtlenek voltatok, de a férjed egy utolsó bunkó a modora miatt. Ha az a véleménye, hogy az abortusz a megoldás, azt akkor is lehetne emberi, megértő és normális modorban közölni...

Azok alapján, amit írsz, én sajnos úgy látom, hogy ennek a házasságnak meszeltek, ha abortuszra mész, akkor is. Ezt a legtöbb párkapcsolat nem vészelné át, elvégre te életed végig fogod hibáztatni a férjedet miatta.

Pont úgy, ahogy most írod, hogy ő mindig hibáztatna, ha megtartod. Holott ő is ott volt, mikor készült! 100% védekezés nincs, csak ha nem szexeltek! Ezzel ő is tisztában kell legyen, hogy egy dolog elhatározni, hogy kettőt akartok, az meg a másik, hogy mennyi lesz.

Írod, hogy benned megtört valami, és nagyon akarod a babát. Ez alapján szinte biztosra veszem, hogy idővel ez a házasság válással végződik, és akkor magadnak sem fogod megbocsájtani, hogy elvetted, és most se férj, se baba.

Mondd meg neki, hogy te már döntöttél, és vállalod a harmadik gyereket. Döntse el ő is, hogy kelletek neki így, vagy pedig csomagol és elmegy. Nem kényszeríted semmire. De ha marad, akkor vállalja is, hogy nagycsaládosok lesztek!

Így még mindig esélyes, hogy akár a baba is megmarad, és a házasság is. Nem ti lesztek az elsők meg az egyetlenek, akik idővel pont úgy örülnek a "bónuszcsomagnak", mintha évek óta terveztétek volna. Lehet ez még nála is a kezdeti ijedtség.

Ha pedig megy, hát menjen. Én sem tudnám elvetetni, és nekem ez pont olyan, mintha a négyévesem élete lenne az ára, hogy marad-e a férjem, vagy sem. Akkor sem haboznék, úgy vágnám ki, mint a macskát. Onnantól az enyém, hogy megfogant, onnantól vagyok érte felelős. Tudom, régimódi vagyok, meg ilyenek, de egy abortuszt nem tudnék végigcsinálni.

Ha te se akarnád, ő se, és mindketten úgy döntötök, hogy jobb lesz, ha elvetetitek, az egy dolog. De hogy ő erőlteti az abortuszt, és neked kell átélned, az meg a másik.

A sikertörténet annyi, hogy mikor egyedülálló anya lettem (más okból), először féltem, összetörtem, de hamar talpraálltam, és végül is életem egyik legnyugodtabb időszaka volt, és ha úgy hozza az élet, a mai napon is inkább leszek egyedülálló anya, mint boldogtalan egy kapcsolatban. Nem olyan nagy tragédia az, ki kell hozni belőle a legtöbbet.