Nők! Nem tudtam hova írjam. Ha "balesetből" teherbe esnétek, megtartanátok a babát?

Senki sem kételkedett abban, hogy fitt és szellemileg friss az öreg, lehet egy értelmes, bölcs, kedves ember, de attól még nem való neki egy kisbaba.

Nyilván a természet nem véletlenül alkotta úgy, hogy ne 60 feletti férfiakból legyenek édesanyák.

Nem lenne baleset, mert tudok hatékonyan védekezni, nem dugdosunk gumi vagy tabletta nélkül semmit sehová, kicsit sem, két centit sem, ha mégis "baleset" történik, akkor másnap megoldjuk az orvosnál.

Ha pedig minden elővigyázatosság ellenére becsúszik (ami nagyon-nagyon kicsi az esélye), akkor nem lenne szívem elvetetni. Olyan férfivel fekszem össze, akit a gyerekeim apjának szeretnék. És igen, most ebben a pillanatban nehéz lenne megoldani, de tükörbe sem tudnék nézni az abortusz után. Meg egyébként is, akarnám. Engem is elkapartathatott volna anyám (néhány hónapja ismerte apámat, szüleinél lakott, egy darab érettségije volt, semmi más), mégsem tette, és kiváló anyaként nevelt fel.

Egyedül élek, és simán megtartanám!

A neki szentelt idő 100X többet ér semhogy aprópénzes órabérért adjam el a fél életem!

Amim eddig összejött se abból lett hanem amiből az itt élők 90%-nak akiknek már felnyílt a szemük.

34 éves férfi egy fővárosi 100-nm es hitelmentes saját lakásban, családból kisemmizve 15 éve félárván.

Jelenleg meló nélkül, de tartalékokkal!

És most nyomjátok le a százalékomat, mert idegesít már ez a 78%!