Hogyan tegyen túl magam rajta, hogy a férjem nem akar több gyereket?
Millió ilyen kérdés van tudom. De én most nem azt várom tőletek, hogy tippeket adjatok hogyan beszéljem rá a férjemet. Abban kérném a segítséget, hogy hogyan lehet ezt feldolgozni?
Két gyermekünk van. Én viszont belebetegedem, hogy lehessen harmadik. A férjem nem akar, az anyagiak miatt, meg mi lesz ha nagyok lesznek, meg egyébként is, nem és kész. Ok, felfogom, elfogadom, hogy nem lehet ráeröltetni senkire sem egy babát. De az évek telnek és én ezzel a gondolattal fekszem és ezzel kelek. Minden nap erre gondolok, minden nap sírok miatta titokban. Nem merem elmondani senkinek, nincs is kinek, meg amúgy is bolondnak néznének. Már írtam fórumot erről, már beszéltem jósnővel, már magamra erőltettem, hogy ne kelljen, szóval teljesen elborult az agyam. Egyszerűen ot egy HATALMAS ŰR a lelkemben, amit egy harmadik gyerek tudna betölteni. Nem megy már a hétköznapi lét sem, csak gépiesen teszem a dolgomat és megjátszom azt, hogy minden rendben van, belül pedig felemészt a vágy.
Mielőtt megkérdeznétek: beszéltünk a férjemmel erről többször, meg is hallgat, de mondja, értsem meg, nem akar több gyereket. Azt se kérdezzétek meg, hogy miért nem tisztáztuk ezt házasságunk előtt, hát azért nem mert én még magam sem tudom hányat akarok, ez csak akkor vált bizonyossá számomra, mikor megszületett az első, de igazán akkor akartam amikor a második is megszületett.
Mit tegyek? Menjek el pszichiáterhez? Nem tudok így élni, nagyon rossz:(
Azt mondják, ha egy nő gondolataimban megfogan egy baba, annak meg is kell születnie... Ezt nem tudom feldolgozni azt hiszem:(
Köszi, hogy meghallgattatok!
Hú kedves utolsó, tiszta libabőr lettem ahogy olvastam a soraidat:)
Nekünk is egy lányunk és egy fiúnk van és én kislányt szeretnék/érzek harmadinak. Akkor ezt egy jelnek veszem:)
Be tudod linkelni a Te régi kérdésedet? Kíváncsi vagyok,hátha ad egy kis erőt!
Nem, nem tettem le a vágyamról. A férjemmel tegnap is beszéltünk erről és ő azt mondta, persze ha megszületne szeretné, az nem kérdés, csak őt borzasztóan nyomja a hatalmas felelősség amit 3 gyerek eltartása, iskoláztatása okozna. De majd 2-3 év múlva meglátjuk. Tudod, hogy ő szíve szerint nem akar, de abban bízom benne, hogy ő pasi és nem tudja az érzelmeit néhány év múlva kivetíteni, ő most azt és úgy érzi, hogy MOST nem jönne jól még egy baba, de nagyon bízom benne, hogy meggondolja magát....
Kedves Kérdező! Én megértem mit érzel. Én 10 hónapig abba "pusztultam bele" hogy nem jon ossze a masodik. Elozo hazassagombol van egy 3 eves kislanyom. Es minden menstruaciokor depresszios lettem de parom nem ertette meg. O is allandoan ezzel jott hogy oruljek hogy van mar egy lanyom stb. De en TŐLE szerettem volna egy testvert neki. Arra mar ra tudtam venni hogy vizsgaltassuk ki magunkat mert ez nem normalis ilyen fiatalon. Aztan tegnap pozitivat teszteltem, spontan osszejott. Es olyan boldog vagyok mint még soha!!!!!
Remelem azert a ferjedet is meg tudod gyozni! Probald azert meg hiaba zarkozik el. Elobb-utobb szerintem beadja a derekat. ;-)
Ez nagyon nehéz helyzet.
Átérzem.
Nekünk három van, de a férjemmel mindketten négyet képzeltünk el. Viszont én már a második baba után olyan egészségi állapotba kerültem, hogy egyes orvos a harmadikat sem látta jó ötletnek. Belevágtunk és nem bántuk meg, de a baba kihordása már nagyon nehéz volt fizikailag, és az állapotom mit mondjak, nem javult. :)
Ehhez hozzá jött, hogy a babának van egy betegsége, ami hála Istennek majd helyre jön idővel, viszont most sokkal több idő és energia így ez a gyerek, mint egy "átlagos".
Most mindketten úgy érezzük, hogy hiába vágyunk negyedikre, egyszerűen nem bírnánk ki.
Az idő meg telik, én 40 évesen már nem szeretnék szülni, addig meg már sok nincs hátra, és az sem lenne jó, ha túl nagy korkülönbség lenne. Szóval összességében együtt kell lemondanunk.
Ez hasonló, csak most Neked kell. Akkor van értelme, ha mindketten egyformán vágytok rá.
Azt írod hogy borsózik a hátad attól, hogy "neked legalább van kettő".
Nekem segít az, hogy hálás lehetek ezért a háromért, aki van. És én szoktam gondolni erre, mert milyen lenne, ha valamelyik nem lenne meg belőlük. Elképzelhetetlen.
Egyébként nekem is az tűnik fel, hogy a férjeddel nem jössz ki, és nincs a gyerekeken kívül más örömforrás az életedben.
A házimunkát én is utálom, ezzel nem vagy egyedül, de ez nem probléma. Nem azért csináljuk, mert szeretjük, hanem mert muszáj.
A pszichológus jó ötlet lehet, ha találsz olyat, akiben megbízol.
És a férjeddel kell beszélgetni együtt lenni minél többet. Nem ezt a témát rágni minden nap, hanem közös élményeket szerezni. Kirándulás kettesben, vagy mozi, séta. Bármi, ami közösen kikapcsol titeket.
Találj magadnak örömforrást, és gondolkodj azon is, hogy hogyan tudnád magad hasznossá tenni, keress olyan munkát, ami nem csak munka lesz, hanem szereted is.
Miden jót NEked!
1.Találj valaki mást
vagy
2.Elfogadod és keresel más hobbit a gyereknevelésen kívül.
Kedves Kérdező!
Megkérdezhetem, sikerült-e meggyőzni a Férjedet? Pont ebben a helyzetben vagyok most én is.
Egy fiú, egy lány, egy "Vágy"!! :-)
Köszönöm!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!