Hogyan tegyen túl magam rajta, hogy a férjem nem akar több gyereket?
Millió ilyen kérdés van tudom. De én most nem azt várom tőletek, hogy tippeket adjatok hogyan beszéljem rá a férjemet. Abban kérném a segítséget, hogy hogyan lehet ezt feldolgozni?
Két gyermekünk van. Én viszont belebetegedem, hogy lehessen harmadik. A férjem nem akar, az anyagiak miatt, meg mi lesz ha nagyok lesznek, meg egyébként is, nem és kész. Ok, felfogom, elfogadom, hogy nem lehet ráeröltetni senkire sem egy babát. De az évek telnek és én ezzel a gondolattal fekszem és ezzel kelek. Minden nap erre gondolok, minden nap sírok miatta titokban. Nem merem elmondani senkinek, nincs is kinek, meg amúgy is bolondnak néznének. Már írtam fórumot erről, már beszéltem jósnővel, már magamra erőltettem, hogy ne kelljen, szóval teljesen elborult az agyam. Egyszerűen ot egy HATALMAS ŰR a lelkemben, amit egy harmadik gyerek tudna betölteni. Nem megy már a hétköznapi lét sem, csak gépiesen teszem a dolgomat és megjátszom azt, hogy minden rendben van, belül pedig felemészt a vágy.
Mielőtt megkérdeznétek: beszéltünk a férjemmel erről többször, meg is hallgat, de mondja, értsem meg, nem akar több gyereket. Azt se kérdezzétek meg, hogy miért nem tisztáztuk ezt házasságunk előtt, hát azért nem mert én még magam sem tudom hányat akarok, ez csak akkor vált bizonyossá számomra, mikor megszületett az első, de igazán akkor akartam amikor a második is megszületett.
Mit tegyek? Menjek el pszichiáterhez? Nem tudok így élni, nagyon rossz:(
Azt mondják, ha egy nő gondolataimban megfogan egy baba, annak meg is kell születnie... Ezt nem tudom feldolgozni azt hiszem:(
Köszi, hogy meghallgattatok!
Ez a "másnak egy gyereke sem lehet, neked meg van kettő" megjegyzésektől feláll a szőr a hátamon, már ne haragudj, kedves Válaszoló!
Az első babánkra mi is éveket vártunk, végül a 3. lombikbeültetés lett sikeres, abból született a kislányunk. A második babánk spontán fogant, szerencsére helyrejött egy addig ismeretlen eredetű egészségügyi problémánk. Úgyhogy tudom milyen az hasztalan várni évekig a gyermekáldásra. Mikor még csak lombikoztunk akkor én is úgy voltam vele, hogy bárcsak egy gyermekem lehessen, azzal is megelégszem, csak legyen már! Aztán megszületett és telhetetlen lettem:) Még egy kellett, szerencsére a férjem is nagyon szeretett volna egy kistesót, így nem volt kérdés a 2. gyerek vállalása....
Amúgy meg nem feltétlen érzem magam dilisnek emiatt mert 3 gyereket szeretnék. Csak éppen a jövőbeli elképzeléseink, terveink nem azonosak a férjemmel:( Van aki 1 gyerekkel teljes, van akinek kettő az ideális, van akinek 3 és van akinek még több. Na most a férjemnek kettő az ideális, nekem 3 lenne. Sajnos nincs olyan, hogy 2 és fél gyerek. Vagy neki vagy nekem engednünk kell a másik javára. És hát sajnos ebben a helyzetben nekem kell:( És ezt nagyon nehezen dolgozom fel!
Mert a férjem csodás apa, imádja a gyerekeke, minden újszülöttnek, kisbabának akit meglát az utcán elkezd gagyorászni, meg voltak is korábban olyan elszólásai ami miatt úgy éreztem meggyőzhető a férjem. Így mindig volt egy kis remény a lelkemben.
De mostmár nincs, mert kerek-perec megmondta, hogy nem akar több babát.
válasza:
válasza: válasza:Hát pedig így érzem:( Eddig mindig bíztam benne hátha meggondolja magát a férjem, de a napokban realizálódott, hogy nem fogja... És még úgymond nem tértem magamhoz:( Mert valahol mindig azt éreztem, hogy 3 gyerekes anyuka leszek és most olyan félkarú óriásnak érzem magam.
Kedves 10-es válaszoló. Szívből kívánom Neked, hogy minél hamarabb anyuka lehess, mint írtam én is keresztül mentem ezen a várakozási folyamaton, tudom, hogy nagyon nehéz, de meglásd az élet kárpótolni fog és nemsokára 4 gyermekes anyuka leszel:) Tök jó, hogy a pároddal ezt így meg tudjátok beszélni és közös nevezőn vagytok!
Köszi a tippeket is. Igen, ez a gyerekekkel való foglalkozás nekem is eszembe jutott, de nagyon távol áll a szakmámtól (pénzügyes vagyok). Utána néztem a lehetőségeknek, de sem idő sem pénz nem áll most arra rendelkezésre, hogy én valami teljesen új szakmát tanuljak ki. Kutyust nem szeretnénk, egyrészt panelban lakunk és két kicsi gyerek mellett nem tartom normálisnak a kutyatartást. Ha kertes házunk lenne az más, de így... Na meg egy kutyus is óriási, egy életre szóló felelősség és nem is kevés pénz, úgyhogy ilyen alapon akár egy 3. gyereket is bevállalhatnánk:)
válasza:Jól van na, nem akartam senkit megbántani.
És tulajdonképpen igen, a lelkemet kiönteni jöttem ide,mert hát senki nem dönthet helyettem és senki nem tudja megoldani a problémámat:(
Tudod ez olyan, hogy hiába mondod egy 4 gyerekes családnak akik szoba-konyhán élnek, hogy dehát örülj, hogy legalább van fedél a fejed felett más a híd alatt él, attól még ugyanúgy vágyik nagyobb lakásra. Vagy hiába mondod a gyári munkásnak aki napi 12 órát álla a gyárszalag mellett, hogy dehát örülj, hogy legalább van munkád, akkor is vágyik egy "előkelőbb" kevésbé stresszes irodai munkára.
Igen, bele tudok törődni a férjem döntésébe, de elfogadni nem fogom tudni...
válasza:10-es vagyok! Nem bántottál meg, csak nem értettem, hogy ha segítséget kérsz és valamelyest kapsz, akkor miért a számodra rosszat olvasod ki az adott hozzászólásból. Mindennek ellenére tényleg sajnálom, hogy ilyen sok a DE ebben a kérdésben. Tudom, hogy nem könnyű ilyen nagy volumenű változást eszközölni egy család életében, de sajnos nem erőltetheted rá a babát a férjedre, mert az visszafordíthatatlan. A férjed viszont még meggondolhatja magát, bár erre apellálni meg kár lenne, mert ráerőltetni meg nyilván nem akarod.
Azt mondod, most eszméltél rá, hogy tényleg nem lesz. Talán az eddigi érzelmi instabilitásod annak volt köszönhető, hogy még őszintén remélted. Lehet, hogy most, hogy tudod, biztosan nem lesz, hiszen férjed kategorikusan kijelentette, talán így könnyebb lesz feldolgozni is, hiszen nem fog benned motoszkálni a dolog. Ez egy óriási lemondás, kvázi veszteség, ezért írtam azt először, hogy megértelek, hiszen szinte majdnem hogy ugyanezen átmentem. Kívánom, hogy mégis megoldódjon ez a dolog vagy így, vagy úgy!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!