Miért érzek így, mikor minden vágyam egy kisbaba?
Régóta szeretnék gyereket. Sok időbe telt amíg sikerült viszonylag stabil anyagi helyzetet teremtenünk és még több időbe, amíg a párom is elért arra a pontra, hogy szívesen lenne apa. Nem beszélve a rengeteg sikertelen hónapról, amikor elkeseredve vettem tudomásul, hogy megint nem jött össze a baba.
Három napja halvány pozitívat teszteltem. Nagyon boldog voltam, de el sem mertem hinni, hogy nem téves az eredmény. Másnap már határozottan látszott, hogy ez bizony baba.
Most azonban mégsem vagyok boldog. Nagyon félek mindentől, pedig fejben már ezerszer átéltem mindent, a terhességet, a gyereknevelést. Mégis szomorú vagyok és csupa rossz dolog jár a fejemben. Féltem a kisbabámat, hogy esetleg történik vele valami. Féltem a kapcsolatom a férjemmel. Gonosz dolog, de attól félek, hogy majd közénk áll a pici. Félek, hogy nem birkózom meg a feladattal, hogy nem tudom majd ellátni rendesen a gyermekemet.
Nem értem miért érzek így, hiszen semmi másra nem vágytam, csak erre a gyerekre, most meg összejött és nem hogy megkönnyebbültem volna, hanem sokkal feszültebb lettem. Attól is félek, hogy ezek a gondolatok azt jelentik, nem állok készen a babára. Milyen anya lesz így belőlem?
Ne felj!
Ezek valoszinuleg,hogy csak a hormonok,amik ossze-vissza jatszanak benned...
Ha nem vagy magadban biztos,keress fel egyedul egy pszichologust,nehogy amikor a pici megszuletik,depresszioba ess(ami akar ongyilkossag is lehet!!!!)nagyon komolyan kell vegyed,minden egyes gondolatodat,ha nem lesz jobb a helyzet!!!
Igen,a gondolatokkal konnyeb eljatszani,mintamikor tenyleg itt van az ido,akkor egy kicsit mindenki megszeppen...
En is igy vagyok vele...nem tagadom...
peldau,eddig nekem is minden arom a kisbaba volt...
aztan amiota a parom is elkezdte mondani,hogy jo lenne egy pici, es megjon a mensim,valahogy nem is vagyok szomoru..(6 honapja)... ugyanezekre gondolok mint Te,es utana megjobban megijedek,hogy mi lesz,ha tenyleg terhes leszek,akkor minket is elfog "valasztani" a kicsi?
En sok erot kivanok neked,tudom,hogy nem egyszeru,de jobb lenne valakivel megbeszeldd,aki kozel all hozzad(ha mered,akkor a parodnak...vagy ha jo a kapcsolatod,anyukadnak)!
2. vagyok: En is gratulalok :D
Szep pocaknovegetest kivanok,es vigyazz magatokra!!!
Szep,konnyu szulest kivanok ;)
Ne felj semmitol,amjd idovel mindent latni fogsz,hogy jol alakul minden :)))
Szerintem ez majdnem mindenkinek a fejeben megfordul. En is vegig aggodtam a terhesseget,hogy miert nem mozog,miert igy mozog,aztan a vege fele bennem is feltortek ezek az erzesek,hogy nem tudom majd ellatni,hogy rossz anya leszek,mert olyanok jartak a fejemben,hogy a regi eletemet akarom. Persze vartuk a babat,imadtam ot mar a pocakban,de a felelosseg terhe alatt total bekattantam. Aztan megszuletett a fiam es annyira boldog voltam,hogy akire vartunk 9 honapig es akire mar annyira kivancsi voltam,ott sirt a mellemen. Tokeletes volt o is es a pillanat is :-) az elso napokban/hetekben vannak ketsegei az embernek,hogy jol csinalja-e,de ezt nem lehet elrontani! Osztonosen jon minden,hidd el. Ugyhogy ne felj,minden alakulni fog szepen,ahogy kell. Zard ki a rosszat es koncentralj magatokra,ragadj meg minden alkalmat,amikor kettesben lehetsz a paroddal. Egyebkent ezen se stresszelj,baba mellett is lehet idot szakitani egymasra! Elvezd a terhesseget,ne aggodj minden percben! Rendben lesz minden :-)
Boldog babavarast,a kesobbiekben pedig jo babazast kivanok!
1 honapos kisfiu anyukaja
Gratulálok a babához!
Ez természetes, ahogy a többiek is írták előttem.
Ne aggódj, éld meg életed egyik legszebb napjait és meglátod, csodás érzés, élmény anyának lenni.
Mindenkinek boldog gyermeknevelést kívánok.
Köszönöm a bíztató szavakat, máris jobban érzem magam, hogy nem velem van a baj és nem lesz belőlem pocsék anya.
Páromnak még nem mondtam el a hírt, mert féltem, hogy csalódott lesz, hogy nem vagyok olyan felhőtlenül boldog. Csak azt hiszem most döbbentem rá, hogy nincs visszaút, hogy most már egy életre felelősséggel tartozom valakiért és ez baromi nagy feladat. De ha már annyian képesek voltak teljesíteni ezt a feladatot, akkor talán én sem vallok kudarcot :)
(2.vagyok)Pontosan igy van,ahogy irod :)
Nem te vagy az elso,senem az utolso :)
Mindenkinek vannak ilyen gondolatai (lehet,valaki nem meri elmondani)...
En is szoktam,gondolkodni,hogy mi van,ha egyedul maradok,megmitudomen :D de ez csak gondolat,mi persze mindig a rosszra gondolunk elsokent,es tokeletes anyak szeretnenk lenni...meg mit fogok enni adni,majd a kicsinek(nem anyagilag ertem,hanem helyes taplalekot az adott idopontban,mert ugye az is megvan hatarozva,mikor mit...meddig...)
Lehet,hogy mi mar 2012-ben tul vagyunk informalodva,es nem tudjunk feldolgozni ezt az egesz adattomeget...
Ma mar tulkomplikalnak egy terhesseget....mit szabad enni,mit nem,szabad-e MOZOGNI,jaj hasmenesem van,mi lehet most...nem szabad ennyire rakoncentralni...
megfogod tudni "csinalni",es boldog anyuka leszel :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!