Mások is vártak a babával a megfelelő körülményekre? Hogy vészeltétek át ezt az időszakot? Mennyit vártatok?
24 éves vagyok, a párom 29 és 3 éve vagyunk együtt. Nagyon szeretnénk már babát mind a ketten. Én tavaly januárban államvizsgáztam és márciusban találtam munkát, de onnan elküldtek májusban, mert kiderült, hogy a főnöknek mégsincs szüksége segítségre.:( Azóta nem találok munkát. A párom egész jól keres, de mivel albérletben vagyunk, az ő fizetéséből csak megélni tudunk, de félretenni nem. Úgy terveztük, hogy az én fizetésemet egy az egyben el tudjuk majd rakni, de sajnos nincs munka, úgyhogy nem jutunk előre. Most megelégeltük a dolgot és úgy döntöttünk, hogy szerencsét próbálunk külföldön, de nincs rá garancia, hogy sikerrel járunk. Ha mégis sikerülne mindkettőnknek elhelyezkedni, akkor azután, hogy ledolgoztam 1 évet, elkezdenénk próbálkozni a babával. Viszont ha nem sikerül nem tudom, hogy mi lesz.:( Visszajövünk és minden folytatódik úgy, mint eddig. Tudom, hogy még semmiről sem késtem le, de úgy szeretnék 30 éves korom előtt 2 gyereket szülni.:( Minden vágyam, hogy anya legyek, de csak akkor lehet, ha van saját lakás, vagy legalább kilátás rá. Sokan szülnek albérletbe is tudom, de én úgy nem érezném magam "biztonságban" és a gyerekeimnek is szeretném a lehető legtöbbet megadni. De mi van ha nem sikerül? Akkor az idő csak múlik és gyerek még mindig sehol.:( Én már annyira el vagyok keseredve, ráadásul ki tudja, hogy mennyi idő alatt jönne össze a baba.
Pár hete késett a menstruációm és lett egy halvány pozitív tesztem. Eléggé megijedtünk, de megbeszéltük, hogy 2 nap múlva megismétlem, addig pedig sokat beszélgettünk erről, már mindent kitaláltunk, hogy hogy oldanánk meg és bár biztosan nagyon nehéz lett volna, mert külön kellene költöznünk, de megoldottuk volna. A következő tesztem negatív lett és még utána 2 is, úgyhogy valószínűleg csak hibás volt az első teszt, vagy a száradási csíkot láttuk. Mindketten csalódottak voltunk, de az eszünkkel tudjuk, hogy még várnunk kell.:(
Volt valaki hasonló helyzetben? Hogy alakult az életetek?
Még nagyon fiatal vagy tényleg semmi okod félni.
Próbáljátok meg külföldön, ha nem meggy majd visszajöttök.
Igaza van az előttem szólónak vegyetek először egy két szobás panelt.
Albérletbe is szülnek gyereket, és boldogok. Az meg, hogy nem biztonságos az a hiteles házra is igaz. Párszor nem fizeted a törlesztő részletet, aztán megtudod kié a ház.
semmiről nem késtél le, csak mondom, én 33 évesen szültem, és még fogok, ha sikerül. tudom, milyen nagyon akarni a babát,és is akartam többször is voltak ilyen időszakaim (a párommal baba előtt 7 évet voltunk együtt), aztán mégsem jött, aztán kicsit letettem róla, h majd később.
most úgy érzem, a lehető legjobbkor jött!!
előtte tudtam annyi ideig dolgozni egy munkahelyen, h simán legyen tgyás-om, és még számíthassak arra is, h visszavesznek, mert már megismertek, megszoktak, megkedveltek. sztem ez nagyon fontos, h dolgozz pár évet, legalább 2-3 évet előtte, lehetőleg egyazon munkahelyen. albiba is lehet szülni, miért ne? ha hitelt törlesztesz sajáton, ugyanúgy rizikós, mi van, ha nem tudod fizetni. persze, jobb a saját lakás, de nem lepukkant!!!, mert attól nem fogtok tudni megszabadulni (nem ám csak úgy máról holnapra elsózol egy f@s lakást, évekig hiába próbálják azokat eladni, nehogy beleugorjatok ilyen hülyeségbe!) szóval: ha időközben becsúszik a baba, semmi gond, de ha lehet, várjatok még vele. hamarosan lesz munkád, meglátod majd az is örömforrás, ha jól megy a munka, dicsérnek,netán előmenetel is lehetséges.
Persze mi sem akarunk egy óriási lakást, mi is 1,5 szobásban gondolkodtunk. A párom ingatlanos, úgyhogy tisztában vagyunk vele, hogy hogy mozognak most az árak, de a semmiből nem tudunk még garzont sem venni, segítségünk meg semmi.:(
Azt is tudom, hogy ha lenne munkám, akkor nem kattognék ezen egész nap, de már feladtam azt is, mert még csak nem is hívnak be interjúra, hiába adtam be naponta 5 helyre az önéletrajzomat.:( Ezért is döntöttünk a külföldi munka mellett, mivel még semmi sem köt minket ide. Ha sikerül mindkettőnknek elhelyezkedni, akkor összehúzzuk magunkat és az egyik fizetést félretesszük. Úgy szeretnénk, hogy hitelt se kelljen felvennünk, úgyhogy 3-4 évet lennénk kint, szóval a baba is oda születne, ha minden terv szerint alakul.:)
Csak most éppen elég nehéz időszakomat élem, mert megint folyton csak a baba jár a fejemben.:( Kaptam tavaly egy kiskutyát, ami egy időre elterelte a gondolataimat, de csak fél évre, most újra előjött ez a vágy és olyan tehetetlennek érzem magam.:(
Pár napja az egyik nő, akivel együtt szoktunk kutyát sétáltatni megkérdezte, hogy csak nem babát várok? A ruhám alá pont befújt a szél és úgy tűnt szerinte, hogy pocakos vagyok, de majd megszakadt a szívem.:(
Kedves kerdezo!
Ti pontosan abban a cipoben jartok mint mi 3 evvel ezelott! Mar 3 eve egyutt voltunk mikor lediplomaztam. Megvettuk (hitelre!) az elso kis lakasunk, megvolt az eljegyzes is. Ugyan nagy nehezen kaptam munkat de felretenni nem tudtunk. En mar akkor is nagyon szerettem volna babat, de a parom eloszor az eskuvot szerette volna. Ugy dontottunk kulfoldre jovunk es sajnos 3 evig azt mondtuk, hogy majd jovore johet a baba..
Van munkank, egy eve volt az eskuvonk. Az eskuvo utan nem sokkal elkezdtunk probalkozni, de sajna most a baba nem akar jonni.
Igaz, alberletben lakunk, de sokkal jobb korulmenyek kozott, mint amilyenben otthon eltunk a sajatunkban. Igaz, meg azt is fizetjuk, de legalabb nem tartunk attol, hogy elviszik a fejunk felol. Majd ki lesz fizetve! Nincsenek anyagi problemaink, van autonk is, nyaralni is mindig el tudunk menni. Egyszoval mi nem bantuk meg hogy vartunk es kulfoldre jottunk. A babanak mindene meglesz es elkesve sem vagyunk 27 es 32 evesen! Tudom, hogy nehez, de ha most elmentek kulfoldre, akkor egy kis ideig masfele jarnak majd a gondolataitok! Kitartas es kivanom, hogy sikerrel jarjatok! B
Kedves Böbe!
Köszönöm a válaszodat, kicsit megnyugtatott, hogy más is van/volt hasonló helyzetben. Azt megkérdezhetem, hogy melyik országba mentetek? Nagyon remélem, hogy legkésőbb 3 év múlva már legalább úton lesz a babánk.:) Szurkolok nektek, hogy összejöjjön a baba! Régóta próbálkoztok?
Szerintem a gyerekhez nem kell saját lakás. Az mondjuk fontos lenne minden szempontból, a jövőd szempontjából is (mert igen, a gyes után is van élet), hogy szülés előtt szerezz valami kis szakmai tapasztalatot.
Viszont a saját lakás az nem biztos, hogy olyan jó ötlet. Ráértek majd saját lakást venni, mert egy hitel törlesztőrészlete sokkal nagyobb általában, mint amennyit az albira kifizettek. (mi 2 szobás lakásban lakunk, 60+rezsiért, de jó nagy lakás. Egy barátnőm egy sokkal kisebb másfél szobásért 110-et törleszt minden hónapban, és 20 évre van hitele, mondjuk ebben benne van, hogy valamennyit feljebb is ment a törlesztőrészlete, mert devizás volt) Ha felvesztek hitelt, azt úgy 20 évig fizethetitek, ha teljesen önerőből kell lakást vennetek, és akkorát vesztek, amiben mondjuk 2 gyerek elfér, akkor is, amikor már nagyobbak lesznek. Lehet azt mondani, hogy legalább a saját lakásodat fizeted, de a gyerekek felnőnek, mire a tiéd lesz és emiatt lehet, hogy az egész gyerekkorukat kicsit rosszabb körülmények között élik, mintha csak béreltétek volna, és esetleg majd később vesztek, amikorra sokminden változhat (munkahely, elköltöznétek...stb). Nem értem, miért kell saját lakáshoz kötni a gyerekvállalást...
Kedves Kérdező!
Nem könnyű ez a helyzet. Én már 23 évesen babára vágytam, akkor még se eljegyzés, se esküvő.(saját lakást mi nem akarunk venni)
Beszéltem a párommal erről, ő ragaszkodott ahhoz hogy mielőtt rendesen belevágunk tartsuk meg az esküvőt. Közbe elvesztettem a munkám, és nem találtam másikat. Külföldre jöttünk, és bár jöttünk volna már hamarabb. Már egy jó ideje szabad a pálya, már az esküvő előtt is voltak próbálkozós időszakaink, de a baba nem jön. Most orvostól orvosig rohangálunk, és néha teljesen kétségbeesek hogy nekem már soha nem lesz gyerekem. Tudom butaság, mert még nem futottunk ki az időből, de egyszerűen nem tudok ezzel az érzéssel mit kezdetni.
Ha újrakezdhetném, akkor nem vártam volna eddig, hanem amikor először elkezdtem érezni hogy vágyom rá, és szeretném akkor vágnék bele. Nem játszanám végig a "protokollt", hogy előbb eljegyzés, család összeismerkedés, esküvő szervezés, esküvő.
Szerintem ezt már nem fogod tudni elnyomni magadban. Én mióta elkezdtem vágyakozni, annyi mindenen mentem keresztül, rengeteg rossz történt velem, sok megpróbáltatás, feladat...stb. mégse tudtam egy pillanatra sem megfeledkezni erről.
Szerintem gyorsan lépjetek külföld irányába, és ne húzzátok sokáig az időt, mert nem biztos hogy gyorsan össze fog jönni... és nem biztos hogy marad még türelmed várni, hogy nem görcsölsz egyből rá, azzal meg megintcsak akadályozod a dolgot...
Erre nincs megfelelő pillanat!!!
26N
Köszönöm az újabb válaszokat!
A lakás kérdésről annyit, hogy mi szeretnénk attól függetlenül, hogy mások hogy csinálják, mert így érezzük jónak.:) Egyébként már írtam, hogy arra törekszünk, hogy hitel mentesen tudjunk lakást venni, úgyhogy ez mindenképpen jobb lenne, mint egy albérlet. De mindegy is, nem csak ezért nem vállaljuk a babát.
Én is ettől félek egyébként a legjobban, amit te írtál utolsó válaszoló, hogy nem fog olyan könnyen összejönni a baba és akkor még több idő telik el.:( Szívem szerint már most elkezdenék próbálkozni, hogy kiderüljön, de ha meg mégis sikerül elsőre, akkor... Szóval nem egyszerű.:/ Ezt a külföldre menetelt mindenképpen meglépjük, lassan elkezdünk munkát keresni, de ha januárig nem járunk sikerrel, akkor kimegyünk és ott próbálkozunk tovább, szóval megpróbálunk mindent megtenni. Kíváncsi vagyok, hogy fog alakulni az életünk, de minden nappal egyre rosszabb.:( Remélem lesz munka és egy kis időre eltereli a figyelmem!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!