Milyen "dolgok meglétében" vállaltatok gyermeket?

Egy korábbi válaszoló vagyok, akkor nem fejtettem ki, elveszett a kérdésed, de most, hogy kiemelted így újra tudok válaszolni.

Ha anno az albérletben pozitív lett volna a tesztem, fogtam volna a fejemet elég rendesen, mert akkor (2006 előtt) úgy gondoltam, hogy inkább egy hiteles lakás, mint egy albérlet. Bár hozzátartozik, két albérletben laktunk, az első főbérlőnk egy gonosz boszi volt :)

Ma már inkább úgy gondolom, hogy egy biztos albérlet, mint egy svájci frankos hiteles lakás.

Mi albérletbe nem vállaltuk volna be. Mi is jártunk pórul (egyik napról a másikra felmondták, pedig becsületesen fizettük) albérlettel, ismerősömék meg gyerekekkel kerültek majdnem utcára, alig találtak két kicsi gyerekkel másik albérletet (kb olyan szívesen adnak ki lakást kisgyerekesnek, mint ha valami nagy háziállatod lenne :o ) De ott sem maradhattak sokáig, 3-4 havonta költözködtek :(

Így mi megvártuk, amíg tudtunk lakást venni, még ha hitelből is. Biztos munkahelyünk volt egyébként, 100 000 F feletti utalásokkal, így félre is tudunk tenni általában, és én normális ellátást kapok a gyerekek után. Most a 3. jön, 2 év korkülönbség van a gyerekek között.

Én 26 vagyok, párom 39. Az első gyerek születésekor 22/35 voltunk, akkor már 5 éve együtt.

Esküvőnk most lesz, a 3. gyereket várva, de csak nagyon egyszerű.

Szia!

Én 23 a párom 30 éves. 5éve vagyunk együtt, Van házunk, kocsink, jó fizetésünk mind2-nek. Most várunk babát. Nekem fontos volt, h legyen 1 biztos, stabil kapcsolatom, ahol számíthatok a páromra bármi is legyen és természetesen miközben állapotos vagyok ne kelljen mellőznöm semmit, ill. ha megszültem mindent megadhassak a babámnak, úgy, h én se mellőzek semmit! Ha ezek megvannak, szerintem akkor érdemes babát vállalni. Sok ismerősöm van, aki úgy szült(30 fölött) hogy, nem megfelelő partner mellett, külön is mentek 1 év után, vagy olyan aki rövid kapcsolat után lett terhes. Na arról se tudok sok jót mondani, és olyan is van, akinek nincs annyi keresete és bizony azon kívül, h nagyon szereti a babáját, nagyon sokat sír és kesereg, hogy 1ik napról a másikra él. Na én ezt nem akartam. Persze ez csak az én véleményem. És hát kevés olyat látni, h valaki ne tudná a babáját felnevelni bármilyen körülmény mellett. És ha a szeretet megvan és vágy arra, h jöjjön a baba, akkor azt csak te tudhatod, hogy milyen dolgok megléte az, ami elég ahoz, hogy vállalj babát.

Semmink nem volt, viszont betöltöttük a kort, hogy gyerekünk legyen. Így ez volt az elsődleges szempont, aztán, hogy az elsőnek testvére legyen-

De összeszorítjuk a fogunkat és haladunk afelé, hogy mindenünk meglegyen.

Egyébként dolgoztunk, többé-kevésbé volt anyagi hátterünk is. Saját házunk majd most lesz, mert építkezünk.