Így is megtartanád a babád?

Szia.

Én tavaly mentem férjhez, 13 hetes terhesen. De!!! Hozzátenném, hogy a férjemmel már előtte 2 éve jegyben jártunk, és igaz a lagzinkat most az éven terveztük volna, de mivel a lányunk beugrott, így megtartottuk 2009. novemberében. Én semmit sem bántam meg.

A kérdésedre pedig válaszolva, nem az a bűn, hogy még nem vagytok házasok. Én személy szerint azokat ítélem el, akik elvetetik azt a kis életet, mert egy gyermek mindennél fontosabb. De ezt neked kell eldöntened. Senki nem mondhatja meg, hogy mit csinálj. Ez rajtad múlik.

Kedves kismamák, akiknek "elvileg" nem fér bele az elveibe házasság nélkül a baba, leírnátok nekem mi az, ami más egy papírral? Biztosíték, hogy az apuka veletek marad?

Tényleg szeretnék logikus érveket olvasni!

Augusztusi feleség:) vagyok!

Nekem símán a neveltetés az ami miatt szerettem volna esküvőt és az,hogy apukám kísérjen az oltárhoz!!!

Lehet,hogy hülye érv de mindenki számára az a példa amit otthonról hoz magával és ez lehet egy papír vagy egy közös fedél de ami számít az egyedül a szeretet és annak a legszebb gyümölcse egy új kis élet!!!

Nem gondolom, hogy magyarázkodnom kellene, de ha szeretnéd, megteszem.... Nem csak "elvileg" nem fér bele, hanem gyakorlatilag sem. Egyrészt én ezt a mintát hoztam otthonról, a családunkban mindenki házasságban él, nekem ez a természetes, a normális. Szerintem a társadalom alapja a család, amit én a házasság keretein belül tudok elképzelni. Másrészt katolikus vagyok, így egyértelmű volt, hogy Isten áldását kérem a kapcsolatunkra. Jobban szeretem a férjemnek, mint páromnak szólítani a kedvesemet. A "barátomról" meg a "pasimról" ne is beszéljünk... A gyerekim édesanyja pedig az apukájuk felesége lesz és nem az élettársa. Nem a papír számít, hanem az elhatározás, kinyilatkoztatás. Egyébként pedig maga az esküvő egy olyan hatalmas élmény volt, amire egész életünkben emlékezni fogunk. Gyerektémában pedig a férjem álláspontját tudom leírni, miszerint az a minimum,hogy ha már szülünk nekik gyermeket, hogy a férfi megtiszteli a nőt azzal, hogy feleségül veszi, ezzel biztosítva elkötelezettségéről a családja felé, ráadásul megalázónak tartja apasági nyilatkozat írogatását.

Sokan leegyszerűsítik, hogy csak egy papír, pedig sokkal több szerintem.Jelzés a külvilág és egymás felé, az elkötelezettség kinyilatkoztatása. Én mint írtam is, nem ítélem el, ha valaki máshogy gondolkodik, nekünk is vannak együttélő ismerőseink,barátaink, nincs ezzel semmi gond. Lehet úgy is szépen élni.

Hogy a kérdésedre is válaszoljak, nem, nem ezzel akarom biztosítani, hogy ne hagyjon el. Ez annyira egyértelmű, hogy nem is téma köztünk. Egyébként számomra Ő nem "apuka", hanem elsősorban a szerelmem, életem párja és másodsorban a születendő gyermekünk édesapja. Ne felejtsük el, hogy egy kapcsolat, házasság nem a gyerekről szól.

Szerintem egy kisbaba sokkal fontosabb annál, mint hogy pillanatnyilag kit és miért ítélek el. Ráadásul én ezért sose tudnék senkit elítélni, mindenki akkor házasodjon, vagy ne házasodjon amikor akar. Az életben nem mindig alakulnak úgy a dolgaink, ahogy elképzeltük. Nem mindig érdemes ideákat követni :)

Ha neked ez ekkora probléma, akkor mérlegelned kell, mi a fontos!

Kedves ma 8.06-os válaszoló, azt írtad, nemcsak elvileg, gyakorlatilag sem fér bele neked a gyerek házasság nélkül.

Maximálisan megértem, amit írtál, a te értékrended ez, helyes, hogy ragaszkodsz hozzá.

Viszont az azért érdekelne, hogy ti házasság előtt nem éltek szexuális életet sem?

Mert ha nem, akkor egy vagy a millióból, ami nem baj, csak így nem kompetens a válaszod. Hiszen ha szexuális életet él valaki, akkor tudja, hogy nincsen 100%-os védekezés, ha kicsi is, de van esély rá, hogy becsúszik egy baba. És ha becsúszik, akkor kizártnak tartom, hogy te a katolikus, elveteted azért, mert nem vagy házas! Hiszen a vallásod az abortuszt sem támogatja, sőt!

Így azon is el kell gondolkodni, hogy a választás mit jelent. Egyik oldalról gyakorlatilag nem szülsz papír nélkül, de a papír miatt simán elveszed a gyereked életét? Ugye nem?

Tehát ha mindent mérlegelünk, bárki bármit mondd, ha összejön egy baba a tervezett házasság előtt, de egy boldog kapcsolatban, az egyetlen amit tehet az ember, hogy örül! Nem azon agyal, hogy elvetesse-e, mert nincs papírja, mindegy milyen mintát látott otthon!

Éltem szexuális életet házasság előtt, ha már így rákérdeztél, de nekem sem, férjemnek sem volt azelőtt mással ilyen jellegű kapcsolatunk.Hozzáteszem, nem 14, meg 16 évesen szeretkeztünk, tehát egyértelmű, hogy megtartottuk volna ha becsúszik, boldogan vállaltuk volna. Természetesen összeházasodtunk volna.

Lehet, hogy kicsit félreérthetően fogalmaztam, de én is nonszensznek tartom azt, hogy valaki el akarjon vetetni egy babát stabil, érett kapcsolatban csak azért, mert nem házasok. És mint írtam, amúgy sincs bajom azokkal, akik együtt élnek! Csak SZÁMOMRA nincs ésszerű indok arra, hogy ha komolyan hiszek benne, hogy egymással hűségben és szeretetben le tudunk élni egy egész életet, akkor miért is ne törvényesítsük a kapcsolatunkat, ill. miért ne fogadjunk örök hűséget Isten színe előtt is.

Az élményt pedig nem a lakodalomra, meg a násznépre értettem, hanem az felejthetetlen számomra, amikor a templomban megláttam a férjemet, apukám odakísért, és alig tudtuk elmondani az esküt úgy sírtunk...azóta sem tudtam visszanézni ezt a részt a videón...:)

Na de nem az én szerelmi életem itt a téma.

Tehát NE, NE VETESD EL A BABÁT KEDVES KÉRDEZŐ!!!!! Az ember életében nem minden úgy alakul ahogy eltervezi és ez nem azt jelenti hogy rosszabb lesz, sőt....