Sokan miért ítélik el a fiatal 18-19 éves anyukákat?

Igen, nem mehet biztosra egy sokkal előnyösebb helyzetben lévő nő sem ,de ez indok rá hogy akkor a rosszabb körülmények között élő is próbálkozzon csak nyugodtan?? A lehető legelőnyösebb körülményeket kell biztosítani egy gyereknek!

Páromat is elég fiatalon szülte az anyja, persze apuka lelécelt, nyagmamánál éldegéltek, hiába végezte el az iskolát, nem talált munkát, a pályakezdő+ gyermekes felállás nem túl nyerő párosítás...Volt hogy kajára is alig volt pénzük, párom 13 évesen már dolgozni járt, ahelyett hogy az iskolára koncentrált volna. Hát élet az ilyen?

Én is fiatalon szültem, 20 voltam, a férjem akkor 22. Már 2 éves lesz a kisfiunk lassan.Mindenhol úgy néztek rám, mintha felcsináltak volna és szegény szerencsétlen létemre úgy maradtam volna. Volt akik fintorogtak és fejcsóválva valami megjegyzést motyogtak. Rettentő érzés volt, sőt még a mai napig így kezelnek. Pedig semmit nem tudnak arról, hogy mindent meg tudunk adni a fiunknak a férjemmel, soha semmiben nem fog hiányt szenvedni, van saját lakás, saját autó és egy jó állása a férjemnek, és nagyon örülünk, hogy nem 40 évesen vállaltunk babát. Az én édesanyám engem 36 évesen szült, és soha nem volt igazi anya-lánya kapcsolatunk, soha nem volt közös témánk. Nem vagyok az a fajta nő, aki 22 évesen hétvégente discoból discoba ténfereg hulla részegen. Azoknak nem is való gyerek, sajnos ismerek ilyet is. Én tökéletesen boldog vagyok, ha hétvégente elmegyünk a férjemmel és a fiunkkal hármasban kirándulni, sétálni, játszóterezni, vagy amihez éppen kedvünk van. Nemrégiben azzal rukkolt elő a férjem, hogy szeretne még egy babát, és erősen gondolkodunk a dolgon.

Tehát saját tapasztalatom alapján: a fiatal szülőket lenézik, semmibe veszik. Pedig játszótéren például számtalan olyan 30-as éveit jócskán taposó anyukát láttam, akinek egyszerűen nincs semmi türelme a 1,5-2 éves babájához, vagy csak nyűg neki. Én ezen háborodom fel, de nagyon. Lehet, hogy még nekem is gyermek lelkem van, de jobban átlátom fiatal fejjel, hogy mi jó a picinek és mi nem, mint azok akik 30-40 éves koruk között szültek.

Ha te úgy érzed,hogy eléggé komoly a gondolkodásod és jó a párkapcsolatod és mindketten úgy gondoljátok,hogy jöhet a baba akkor nem számít ki mit gondol!Sajnos az emberek hajlamosak elfelejteni,hogy milyenek voltak tizen-huszonévesen!Én 31 múltam tehát már nem a huszonnál járok.Négy éve várunk már az ELSŐ babánkra de nem akar jönni!Annó én is úgy gondoltam,hogy eléggé érett vagyok egy gyerekhez és az akkori párkapcsolatomat is az igazinak véltem de az élet máshogy hozta!Sajnos a jövőnket előre nem láthatjuk és az életben semmire nem adnak garanciát de minden úgy alakul,ahogy mi sajátmagunk alakítjuk tehát ítélkezni senkinek nincs joga mások felett!

Akik ismernek úgyis tudják milyen vagy és nem ítélnek,akik meg nem ismernek azoknak a véleménye ne számítson!A te életed amit te alakítasz és nincs főpróba!Tedd azt amit szeretnél mert a MA már nem jön vissza!!!

Sok sikert az életben és ne mások véleménye számítson!!!