Ti káromkodtatok szülés közben? Mit szól hozzá az orvos, személyzet?

én a vajúdásnál meg voltam ijedve a fájdalomtól(első szülés), folyamatosan ellene feszítettem és amikor jött a fájdalom, olyanokat jajgattam, ó, ne, már megint jööön, nem akarooom, jaj neee

volt hogy rá is nyomtam jó erősen, hogy haladjon már kifelé

aztán egy nővér szólt hogy nem jól csinálja, fogadja el a fájdalmat, és a babának se jó így.

akkor már csak a babát bíztattam magamban, én meg feladtam az életemet.

aztán amikor kezdett a szervezetem kimerülni a fájásokban jött a hidegrázás, már semmit nem éreztem.

Nem rêmlik, hogy alatta káromkodtam volna, viszont amikor stoppolás közben a dokim megjegyezte hogy ~2 év múlva a másodikkal majd (tovább nem hallgattam)... akkor kicsúszott hogy: 2.? Soha a büdös életben!

Csak nevettek. Azt mondták mindenki ezt mondja, de aztán...

Jaj én is ettől féltem!!!

Sajna szoktam káromkodni mikor mérges vagyok vagy nem sikerül valami stb. párom azt mondta próbàljak ne csúnyán beszélni. :)

Nos mondhatom NEM IS BESZÉLTEM CSÚNYÁN ellenbe úgy ordítottam mint a sakál és ütöttem vágtam a dokit. Bevallom hogy eszembe se volt a káromkodás....valahogy nem is jött volna a nyelvemre.

Annyit kérdezett párom a dokitól "sok van még hátra" arra mondta a doki "30p kb." Nah akkor mondtam neki ""ne hazudj már,ugye nem hazudol mert megdöglök" Mint akik 1000 éve ismerik egymást úgy tegeztem.

Azt mondta ilyen temperamentumos szülést rég látott már...pedig nem most kezdte a szakmát.