Nagyon fáj a szülés, milyen érzés?

Kedves kérdező! Szerintem meg próbáld elfelejteni ezt a rengeteg rémtörténetet, amit itt leírtak, a te szülésed úgyis másmilyen lesz. Számomra sokkal kevésbé volt félelmetes és fájdalmas, mint amire számítottam. Tény, hogy sikerült kibuliznom, hogy ne kapjak oxitocint, nem tudom, azzal mennyivel fájt volna jobban, állítólag a végén már kaptam, de arra meg nem emlékszem.

Nem állítom, hogy nem fáj a szülés, mert nagyon fáj, de nem elviselhetetlenül. A terhesség alatt volt nagyobb fájdalmam, nem is egy, mint a szülés, és ezek között volt olyan is, ami álló nap eltartott. Mondjuk lehet, hogy ennyivel is kevésbé fájt a szülésem, mert nekem a medencém kb. két héttel előtte állt neki kitágulni. Na az brutális volt (de még az sem kibírhatatlan), a szülés ahhoz képest szerintem sétagalopp.

Összefoglalva: szerintem nem fáj annyira, mint amennyire jelentős és életre szóló esemény. Létezik rengeteg nagyobb, ugyanakkor értelmetlen fájdalom, próbáld úgy felfogni, mint egy erőpróbát. És tartsd szem előtt, hogy egy csomóan újra és újra végigcsinálják a fájdalom ellenére is.

Könnyű szülést!

(Az életkornak max. annyi köze lehet hozzá, hogy egy idősebb nő talán lelkileg érettebben készül fel rá ill. fogadja el a fájdalmat, illetve aki idősebb, az feltehetően fájdalomból is többet tapasztalt már, ezért esetleg nem éli meg olyan súlyosnak. De ez csak feltételezés.)

24, ezt nagyon jól megfogalmaztad.

Így van kérdező, láthatod, ahány anya, annyi szülés. Ugyanolyan nem lesz a tied sem, mint itt bárkinek, de nagyon fog fájni. És az is biztos, hogy túl fogod élni, és lesz egy gyönyörű babád.

Természetes, hogy félsz, mindenki fél az ismeretlentől.

Azért majd írd meg légyszi, hogy alakult, hogy élted meg!

Kedves 24-es! Mivel a kérdező nem élte még át a szülést magát és fél, számára igenis rémtörténet annak ecsetelése, hogy az milyen borzalmas és leírhatatlan és elképzelhetetlen fájdalom. Azt egy szóval nem írtam én sem, hogy fájdalommentes lesz, azt írtam, hogy nem elviselhetetlen, és hogy az övé úgyis más lesz, mit itt bármelyikünké.

Annak pedig semmi értelme, ha rémisztgetünk valakit, aki elképzelni sem tudja, mit fog átélni, hiszen még nem élte át, de ha véletlen igen, akkor sem tudja senki garantálni, hogy a következő ugyanolyan lesz.

És én azt továbbra is tartom, hogy van nagyobb fájdalom, mint a szülés, nem is kevés, és a jutalom tudatában a szülés az egyik leginkább elviselhető fájdalom.

Szia, szerintem ne gondolkozz előre azon, hogy milyen lesz a szülés, mert tényleg ahány nő annyi féle.

Én is elkövettem ezt a "hibát", hogy olvastam, szülés videókat néztem, és próbáltam mindent magamba szívni a szüléssel kapcsolatban. Pozitív és negatív értelemben mindent.

Hál istennek könnyű szülésem volt, az első fájástól kezdve 5 és fél óra alatt megszületett a lányom. Első baba. Tényleg nagy fájdalom, és semmihez nem tudom hasonlítani, de azt is el tudom mondani 14 hónap távlatából, hogy az agyam annyira mélyen elraktározta a fájdalmat, hogy bármennyire akarom nem tudom felidézni, hogy milyen is volt. Pedig tudom, hogy rohadtul fájt, de egyszerűen nem tudom felidézni a fájdalmat.

Hidd el, tudom, hogy közhely, de tényleg így van, hogy amint a babád a kezedben van, minden fájdalmat elfelejtesz, és megszűnik, mert csak a kisbabád számít.

Ne stresszeld magad feleslegesen. :-)