Császárosok! Írjátok le kérlek a tapasztalataitokat a csaszarrol! Van előnye is a szüléssel szemben? Vagy csak hátránya van? Mire szamitsak?

http://www.gyakorikerdesek.hu/kereses.php?keres=cs%E1sz%E1r&..

Jó olvasást!

Nekem csak császárom volt sima szülésem nem szóval arról nem tudok nyilatkozni. Én nagyon gyorsan felépültem, de ehhez szükség volt arra, hogy ne is hagyjam el magam, ha egész nap feküdtem volna és "sajnáltatom magam", hogy milyen nehéz akkor biztosan sokkal lassabban épültem volna fel mint úgy hogy tettem amit kellett. Negatívumát nem tapasztaltam (na jó annyit, hogy a simán szült nők a kórházban a szülés után rendesen "peckesen egyenesen" tudtak járni, én meg kissé meggörnyedve a varratszedésig).

A 3. napon lövellt be a tejem, de addig is volt előtejem.

A fogyás nem attól indul be hogy valaki császárral vagy simán szül, ezt több más dolog befolyásolja.

A hasam a csásár utáni 4. napon már csak akkora volt mint 16 hetes terhesen, csak egy kis dudor.

Kötény hasam nem lett, ez alkati dolog, ha hajlamos vagy rá akkor a sima szülés után is olyan lenne.

Hasszorítót nem fogsz tudni hordani, mert a heg és a környéke sokáig érzékeny lesz (konkrétan besz@rsz, ha valami szorítja is).

Nekem kétszer volt sürgősségi császárom, a második csak félig volt sürgősségi. Mind a kétszer normál szülésnek indult, nem az lett.

A másodikról írok, az szebb élményként maradt meg.

Bementem öt perces fájásokkal, megtörténtek a rutinvizsgálatok (ctg, állapotfelmérés, az ügyeletes doki megvizsgált). Amíg átöltöztem a saját hálóingembe, értesítették a dokimat. Kaptam beöntést, elmentem wc-re, tusolni. Közben végig két halálosan jó fej szülésznő gondoskodott rólam, véletlenül egyedül voltunk az egész szülészeten, ráadásul éjszaka. Beért a dokim, ő is vizsgált, de mivel nagyon fájt a vizsgálat közben az előző császár hege, nem repedt meg a burok, a baba nem volt beékelődve, ismét császárra készültünk. Megkaptuk az engedélyt, átöltöztettek, áttoltak a műtőbe, ott mindenki bemutatkozott, röviden elmondta, ki ő és miért van ott, mi fog történni. Megkaptam a gerincbe az érzéstelenítőt. A szülésznő simogatta a homlokomat, mutatta, hol a párom, nyugtatgatott. Közben paravánt vontak a terület elé, elkezdődött a műtét. Közben szólt a zene halkan, a doki dúdolt, dumáltak. Aztán felmutatta az én vörös, fekete hajú, ráncos kisfiamat. Őt elvitték letörölgetni, mérték stb. vele volt apa is. Engem összeraktak és visszatoltak a szülőszobába, ahol két órát együtt voltunk. Jött egy csecsemős nővér, segített mellre tenni a babát.

Eltoltak a szobámig, ott kb. 6 óra múlva lábra állítottak. Na, ez egy szar rész, de akarni kell és követni a nővérek utasításait. Letusoltam és átmehettem a saját szobámba az őrzőből, ahol szinte egész nap kettesben lehettünk a babámmal.

Én gyorsan gyógyultam, sokat sétálgattam, lassan, de mindenhová elcsoszogtam. A harmadik napon még a dokim is meglepődött, egyenesen jártam, jól éreztem magam, mint akit nem is műtöttek.

Szoptatni nekem sajnos nem sikerült, egyik babát sem, de ez én vagyok, más császáros simán "tejcsárda", nem függ össze a kettő.

A fogyás beindult, de először úgyis a felhalmozott víz megy le. Nem szabad semmit sürgetni, időt kell adni a szervezetnek a regenerálódásra.

Én mindig túlsúlyos voltam, szóval nekem előtte is, utána is volt hasam. Viszont van két olyan barátnőm is, akiknek ugyanolyan lapos hasikájuk van, mint terhesség előtt. Pár csík azért maradt, azután is, hogy egyikük még - 10 kg ledobott utána tornával. De ez genetika.

Genetika a has és a szövetek regenerálódása.

Az tévhit, hogy átvágják a hasizmot. Nem vágnak át izmokat, elhúzzák őket az útból! A kötényhas nem a vágás miatt lesz, hanem a kinyúlt bőr, ami nem húzódik vissza.

Hasleszorítóm nem volt, mert kaptam draincsövet, emiatt nem mertem használni.

Előnye? Az egészséges kisbaba, a komplikációmentes távozás a szülőszobáról nem elég előny?

Ha szükséges a császár, akkor szükséges. Nem kell túlspilázni, nem az a lényeg, hol jön ki a baba.

Gondolj arra, milyen jó, hogy van a császár, mint erőltessék a hüvelyi szülést, aminek nem feltétlen lenne jó kimenetele.

42 hetesen indított szülésem volt, oxitocinnal. Jól tágultam, 4 óra vajjúdás után tolni kellett volna, de nem fért ki a baba, ezért lett császár. Az érzéstelenítés kicsit kellemetlen volt, de megváltás, mert szinte egyből elmúltak a fájások. A császár "izgalmas volt", látni ahogy körülötted 30 doki sürög forog és egyszer csak kiemelik a csöppöd. Nem fájt, de nagyon remegtem, izgultam. Utána odahozták a babát, de nem tudtam megszoptatni úgy remegtem, illetve szinte amint betoltak a gyermekágyas részre, bealudtam, kb. 6 órára, amíg be nem hozták szoptatni, gondolom a gyógyszerek miatt.

Nekem nagyon fájt az oldalam, nem tudtam a hasamra rakni a picit, szóval nagyon nehéz volt a szoptatás. 3 napba telt, mire rájöttünk, hogy bimbóvédővel jobban tud enni (1. jótanács = szerezz be egyet, a Medelát ajánlom, végszükség esetére) Sajnos a 3 nap, míg beszereztem, be is gyulladt a mellem, fejőgépért úgy kellett könyörögnöm (2. jó tanács = ezt is szerezz be:), de addigra már 38,9 fokos lázam volt, így haza sem engedtek, két féle antibiotikumot kaptam, egyet tablettába, egyet infúzióba, 10 napig bent tartottak, ez alatt 2-szer átmosták a méhem, ami amúgy nem fáj, kizuhanyoznak alulról, csak már akkor minden bajom volt.

Mindezek miatt én borzasztó lassan gyógyultam a többiekhez képest (úgy rugdostak haza 10. nap után, hogy ha bent nem tudok meggyógyulni talán otthon igen, így is lett, otthon már kutya bajom volt), szóval én drukkolok hogy ne császár legyen, mert így utólag inkább vajjúdok még 10 órát, mint hogy császár legyen.

A heg amúgy nem látszik bikinibe, olyan mint ha megnyomta volna a bugyi a hasam alatt. Kicsit még lóg a hasam, de ez genetika, gondolom sima szülés után is lóg, úgy kb. a 6. hónap tájéka óta már azt mondom, ha nem is az eredeti állapot, de újra jó tükörbe nézni.

A szoptatás is sikerült végül, az elején pótoltunk tápszerrel a kezdeti nehézségek miatt, de sok kitartással, fejéssel visszahoztam 100% anyatejre. Most 9 hós, még mindig napi 3-szor szopizik.

A szoptatás alatt 10 kg-ot fogytam az elmúlt 9 hónapba (napi 1-2 óra séta, két naponta 30 perc torna, viszont zabálok), amúgy 22 kgal mentem szülni, 10 már a kórházban lement.

Kb 5. hétig véreztem, mint írtam én elég lassan gyógyultam, 2 hétbe telt mire egyedül ki tudtam kelni az ágyból.

A hasleszórítóra azt mondta a dokim, felesleges, ami vissza tud, az anélkül is visszahúzodik, igaz ő férfi, nyilván sose viselt olyat. Én nem hordtam, pedig volt de olyan szarul voltam hogy féltem feltenni.

A hasad amúgy sose lesz olyan mint aki nem szült, mert már szültél és pont:)

Az biztos hogy nagyon jó ha előre fel tudsz rá készülni és nekem hosszú kemény vajúdás után lett császárom, nagyon nehezen és lassan épültem fel, tejem nem igazán indult be,már a kórházban tápszert kapott a babám,itthon sem lett több teem, nagyon hamar visszafogytam, a hasam ugyanolyan szép lett mint előtte.

Második babámnál tudtam,hogy császár lesz megint, nem vajúdtam,megműtöttek, 4órával császár után szoptattam, nagyon hamar felépültem, sok tejem volt,igaz miután hazajöttem nem tudtam annyit pihenni és alig volt tejem, tápszeres pótlást kapott a babám, a hasam nem mint vissza,de kevesebb kiló lettem mint terhesség előtt voltam.

Nagyon lassan gyógyultam, nekem hosszú hetekig tartott, sajnos.

A szoptatás rettenetesen indult, de végül megoldottuk.

Fogyni nem fogytam. Csak egy évvel később, mikor sportolni kezdtem.

A hasam még mindig megvan, de nem vágják át az izmokat, széthúzzák. Ettől függetlenül kilazult, lötyög. A hasizom sem záródott össze, gyógytornára volt szükség.

A hasleszorítót az én orvosom nem javasolta, nem is használtam, de lehet, hogy jobb lett volna.

Miért lesz császárod? Mi az oka?