Akik minden alkalommal császárosok voltak! Hogy éltétek meg?
Nagyon nagyon rég vártam már a terhességet és a szülést is. Nagyon szeretnék természetes úton szülni. Rettegek a császártól, nem azért mert műtét, hanem mert félek, hogy sosem szülhetek rendesen. Ti hogy éltétek meg, hogy ez teljesen kimarad az életetekből?
Persze egyértelmű, a baba egészsége a LEGFONTOSABB!
Szia!
Ha szabad, akkor ajánlanék egy fb csoportot /VBAC támogató csoport Magyarország/
itt sok anyuka van akik császárosok voltak és szerettek volna 2., vagy 3. babát természetesen szülni. Sokaknak sikerült, sokaknak nem, de itt találsz a kérdéseidre választ. Annyi, mivel ez egy zárt csoport, így egy rövid leírást kérnek, hogy miért is szeretnél csatlakozni.
Nővérem császárral szülte az ikreit. Nagyon jól viselte.
Majd 5 év múlva lett újra terhes.
14 órát hagyták vajúdni, eszméletlen fájdalmai voltak, a gyerek oxigénhiánnyal született végül.
Azt mondja, bár császárral szült volna. Sokkal rosszabban élte meg a "sima" szülést.
Én simán szültem, szerencsére nem lett császár, minden rendben zajlott.
Ne tragédiaként éld meg, hanem úgy, hogy ha ez kell, hogy egészségesek legyetek, akkor ez kell.
Amúgy tesóm ugyanúgy tekint mindhárom gyerekére, teljesen függetlenül attól, hogy "hol bújtak ki". Nem lett "kevésbé anya" attól, hogy császározták. Nem ezen múlik.
Tulajdonképpen magyarázza már meg vki, hogy miért nem mindegy, hogy hol jön ki a gyerek. A lényeg, hogy ne egy kis autistát v. egyéb deformáltat kapjál kézhez, nem?
Totál mindegy hol lesz rajtad seb. Ha a gyerek alul bújik ki utána mégis mit gondolsz jól fog esni a nemi élet? Normál, tiszta környezetben a császármetszés is átlagos műtét, nem a beleidből szeletelnek ki 20-30 cm-t.
Én sosem misztifikáltam túl a szülést! Normálra készültem, császár lett. Egy percig nem éreztem rosszul magam miatta. Sőt nem is értettem,hogy sokan miért csináltak ebből lelki gondot. A lényeg számomra, hogy egészségben meglegyen a baba.
Most várjuk a másodikat. Ha ő is császáros lesz, hát az lesz.
Az első szülés simán ám indúlt, 12 órát vajúdtam, azt hittem meghalok annyira fájt, a végén már én kertem császározzanak meg, de akkor is na mèg 1 órát, na még 1 órát várjunk hátha kijön a baba...
Alig vártam legyen vége a szenvedésnek, már a baba sem motivált, csak arra tudtam gondolni most halok meg...
A császár egy megváltás volt!
A másodiknàl már kértem hogy császár legyen, az is volt, programozott császár! Hát sokkal jobb élmény volt mint a sima szülés!
És igen, mint ahogy előttem is írjàk, valószínű azért lett beszéd fogyatékos az első gyermekem, mert elhúzódott a szülés...
Sosem értettem azt aki minden áron természetesen akar szülni.
Mindenki azzal jön, Afrikában mai napig mindenki természetesen vajúdok, minden beavatkozás nelkül...
De csak olvass utánna, rengeteg dokumentum film va erről, 10 otthon szülésből 5 vagy az anya, vagy a baba halálával végződik, a kórházban csak 10-ből 2-nél van halál...
Esküszöm, amíg fel nem fedeztem ezt a topikot, fogalmam nem volt róla, hogy a császár "gáz", meg "szégyellnivaló", meg az "nem igazi" szülés, vagy "alacsonyabb rendű".
Miért kell ezt csinálni? Basszus, ha ez kell, hogy megszülessen az a baba egészségesen, akkor nem tök mindegy? Komolyan hiúsági kérdést kell ebből csinálni? Sok hülye tyúk, már bocsánat. Annyi, de annyi fontosabb dolog van ennél, hogy mást ne mondjak, a baba és az anya egészsége. Nem az, én is szeretnék természetes úton szülni, de nem ilyen baromság miatt, hogy akkor én most kevesebb leszek, vagy szarabb anya, hanem csak mert a császárral több a macera (általában). De ha nem jön össze, akkor nem jön össze, tökre nem érdekel, hogy hol jön ki a kislányom, csak legyen egészséges, és lehetőleg én is maradjak az. Álmomban nem gondoltam volna, hogy ekkora hisztit kellene ebből csinálni, mint ami itt megy sokszor.
Számold ki, hogy hány "dobásod van". Hány gyereket akarsz. Ha tizet és aból 1-2 fogyatékos lesz, vagy meghal a szülési komplikáció miatt és téged ez nem zavar, akkor rendben. Régen ez volt a természetes időkben.
A császár gyakorlatilag egy modern terápia, beavatkozás. OLyan, mint az antibiotukum, ami életet ment. A császár nem csak az éltet menti, ha kell, hanem csökkenti a babát ért komplikációkat is, amit az elhúzódó, nehezebb kimenetlű szülés okoz.
Persze sok a császár azért, mert mindenki egészséges gyerket akar és haza is akar menni őket felnevelni.
Régebben a császár előtti időkben ez nem így volt. Sok nő belehalt, sok gyerek szintúgy. Ez hiányzik?
Nem attól lesz valaki igazi nő, hogy minden gyerket meg tud szülni természetes úton.
Mindkét gyerkem császáros volt, az első sürgősségi, a fiam autista...
A lányom teljesen egészséges már (ő a második, programcsászár volt).
Hogy éltem meg? A fiamnál meg voltam sértődve, hogy miért császároznak már az első "kis" problémánál, a lányomnál már rettegtem, hogy ne legyen komplikáció a gyerkkel. Mert aki tudja, hogy milyen következménye lehet egy ici pici oxigénhiánynak is, az nem a saját nárcizmusát építgeti, hanem örül, hogy már van gyógymód, ami segít.
Régebben sokan meghaltak TBC-ben, kanyaróban, himlőben is. Most már oltanak ellene. Akkor a mai ember nem is teljes értékű ember, mert nem élte túl ezeket?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!