Nagyon rossz érzés, hogy a férjem nem akar bent lenni a szülésnél. Hogyan bírkózzak meg ezzel?

szia!

Az én férjem sem akart bejönni, mert hogy nem bírja a vért. Én viszont nagyon szerettem volna, hogyha bejön velem, mert óriási támaszt tudna nyújtani. A végén mondta, hogy oké, de csak azért mert én szeretném bejön. Végig ott volt, segített, fogta a kezemet, sőt még a köldökzsínort is ő vágta el, és élete legszebb élményének tartja a kisfia születését. Ja és utólag nagyon büszke is magára, hogy végig csinálta! :-)

Erőltetni tényleg nem szabad.Mond el neki,hogy neked ott nagyon nagy lelki támaszra van szükséged és ezért kéred a segítségét,mert számodra ő az aki ezt megadhatja és,hogy szeretnéd vele megosztani életetek eme közös élményét!

nekünk még van hátra 4 hét,én ezeket elmondtam Apukának,és a terhesség kezdete óta csak pár napja kérdeztem meg hogyan döntött és mosolyogva mondta,hogy naná,hogy ott lesz!Bár a háttérben szeretne meghúzódni.

Ha a párod nem is megy be,Anyudat vagy egy nagyon jó barátnődet is megkérheted erre!

nálunk úgy olt h nem jön, aztán ottragadt a végén. jó volt, nehéz szülésem volt, nem volt orvosom se.

ara nem hivatkozhat, hogy a vér meg a miegyéb, mert a végéig nem is lát vért, ha mondjuk a fejedhez áll,akkorm eg végképp. a vajúdás alatt meg max egy kis vér jön belőled, összekened a hálóiinget esetleg, de az nem durva. szóval erre nem hivatkozhat. a végén meg amikor jön a durva szakasz, akitolás, meg egyebek,akkor úgyis lehet tudni, és ha zavarja, kimehet. szerintem próbáld vele ezt megértetni, hogy nem úgy zajlik, mint a filmeken, és hogy neked fontos lenne. ha meg végképp nem akar, akkor próbáld megkérni mondjuk anuykádat vagy egy jó barátnődet.

szia! nálunk fordítva volt, be akart jönni, én meg nem engedtem, a bátyám volt bent velem (nekünk fiatalon meghaltak a szüleink és mindig egymásra számíthattunk).

végülis császároztak, szóval jobb volt így, hogy nem aggódott ott feleslegesen...ha anyukád bemegy az sokkal jobb, ő legalább tudja miről van szó :)

mostanában akkora divat ez, hogy apuka bemegy, én rendesen csodabogárnak számította a többi kismama között, hogy én nem akarom. de máig azt mondom hogy jól döntöttem, a férjemnek NŐ vagyok, a tesómnak HUGI, hugit is rossz szenvedni látni, de a NŐT sztem nem szabad. ha tehettem volna, a vége felé nagy pocakkal sem mutatkoztam volna előtte :)

Az enyém sem akart bejönni. Egy darabig mégis benn volt, aztán meglátott egy méhlepényt, ki is ment, küldte a barátnőmet. A baba születésekor azonnal futott is vissza, ő foghatta először.

Most megint azt mondja, hogy nem akar benn lenni, a folyosón viszont bármeddig várakozik. Hát, az első élményeim után lehet, hogy nem is bánom.