Engem nem érdekel, hogy Te hogy szülsz, Téged miért érdekel, hogy én hogy szülök?
NEM EGY ÚJABB CSÁSZÁR KONTRA HÜVELYI VITÁT SZERETNÉK!
Mikor megkérdezik (mondjuk ezt se értem, mert mi köze hozzá??), hogy hogy szülök, hogy szültem, és megmondom, hogy programcsászárral, jön a húúú meg a hááá, hogy hasi műtét, meg rosszabb a babának meg a szokásos dumák.
Kérdezem én: ha én nem beszéllek le téged a természetesről, nem taglalom, hogy 20centi hosszan is repedhetsz, ne adj isten fogóval kell kiszedni, vagy komplikáció lesz (mert jajj lenne nekem, ha ezt kezdeném taglalni), akkor nekem miért kell más véleményét mosolyogva eltűrnöm?
Az életben is, és itt a gyik-en is ezt tapasztalom. Azt még sose olvastam, hogy "hülye vagy te, hogy simán szülsz, manapság egyre több orvos van a császár mellett - szakcikkekkel alátámasztva" de azt már ezerszer, hogy hanyag, nemtörődöm, minek neki gyerek...
Oké, ha valaki tanácsot kér, az más.
De tulajdonképpen mi közünk is van nekünk más szülésélményéhez, szüléséhez, gyerekéhez??? Honnan vesszük a gondolatot, hogy jobban tudjuk, mi a jó neki és a babájának, mint saját maga??
Titeket ez nem idegesít???










Nah ezt anyósomtol (es nem csak a szules teren, hanem gyereknevelesnel is: honnan tudja ő, hogy most a lanyomnak nem lehet melege, mert le akarja venni a pulcsit, mert -> anyosom szerint huvos van- ő nagyon tudja.) es anyukamtol is meg lehetne kerdezni... Ha nekem tokeletesen jo volt csaszarral es a kovetkezot is ugy szeretnem (kiderult ugy is lesz), akkor ugyan miert kene engem lebeszelni??
Rettenetesen kinlodtak a rendesen szulok, mikor en mar rohangaltam csaszar utan. Mar amugy sem eloszor mutottek a hasamon, tehat en jol birom. :)





Én már túlléptem az effajta debilségeken, hogy ilyenek idegesítsenek :)
Amikor még vevő voltam és ugrottam az efféle kérdésekre, akkor az mindig az volt, hogy "szopik még"? (mivel nem volt tejem 5-6 ml-volt a maximum!) két és fél hónapos korára "feladtam" a kínlódást és tápszerre tértünk át teljesen. Eleinte bevallottam mindenkinek, mikor feltette az ominózus kérdést, hogy már nem sajnos, mert nem volt tejem... Aztán láttam a fejüket, és kaptam egy-két kéretlen véleményt is...
Na utána egy éves koráig mindenkinek, aki kérdezte, azt mondtam, hogy igen. :) És láss csodát, senki se piszkált.. szóval ilyesmiken ne idegeskedj.





Csatlakozom! Császáros is voltam, igaz sürgősségis, és szoptatni sem tudtam. Na én vagyok ám az igazi céltábla! :)
De ha hiszed, ha nem, én mondjuk a saját környezetemtől soha nem hallottam a császárra semmi rosszat. Lehet,hogy csak előtte nem kezdték el taglalni, de nem érdekel. Oké, hogy nekem muszáj volt, de második szülésnek meg kérni is fogom. A gyerekek keresztül-kasul rajta volt a zsinór. Tudom, hogy nem sok esélye van,hogy még egyszer így alakuljon, de én nem rettegem végig a terhességem 9 hónapját ezért.
De ha valaki másért kéri, az sem érdekel. Egyrészt, amit írsz, hogy senkinek semmi köze hozzá, másrészt, nem attól lesz anya valaki,hogy a lába között jön ki a gyerek!





Programozott császáros voltam es a mai napig ezt választanám, ha tehetnem. Minden tiszteletem a hüvelyi szülesert-ez a protokol szövegem DE őszinten megmondom nem vagyok tőlük elájulva, de nem is kritizálom őket, hogy attól meg nem leszel jobb anya stb. ...En tenyled megeltem a csodát es nem ájultam be a szüles közben, nem kaptam sokkot...Semmi közük hozzá. Az inteligensebb látogatók anno nem kerdeztek meg, hogy hogy szültem, vagy hogy van e tejem-nem volt, fejes, veres tej stb.,csak örültek nekünk.
Katasztrófa mi megy itt vagy egy-egy beszelgetes alkalmával, jobbat nem tudok csak hazudni, ezert-persze 1 eves es meg szoptatom...nnnaaa





Az a baj, hogy az orvosok sem tudnak megegyezni, más véleményük van egy-egy esetről, mit várjunk az anyukáktól, akik átélve ezt-azt némi tapasztalattal már bölcsnek gondolják magukat a témában.
Ez a hogyan szültél, és meddig szoptattál kérdéskört az szögezi neki egy kismamának, aki okoskodni akar.
Én 4 gyereket szültem, simán, de már a 3-nál sem bántam volna ha császároznak. Nagy baba volt, sok magzatvíz, nehéz tágulás.
A 4-nél már könyörögtem az orvosnak a császárért. Azt mondta, semmi indokom rá, 3-at megszültem, miért ne szülnék simán, a 4. már csak kipottyan belőlem.
Mindenki mondta, keressek más orvost, aki megcsászároz.
De én hülye bíztam benne.
És mi lett? Nagy baba, sok magzatvíz, elhúzódó vajúdás 13 óra, fájásgyengeség, elhúzódó kitolási szakasz, a baba nyakán a köldökzsinór, erőlködés miatt belekakált a magzatvízbe, fertőzést kapott, a feje tele volt bevérzésekkel, ahogy megszorult, mindemiatt légzési problémák léptek fel, és a koraszülöttosztályon kötöttünk ki. Sajnos nekem lett igazam!
Most már jól vagyunk, de történhetett volna rosszabbul is.
Mindez azért, mert egy orvos nem híve a császárnak.
Én azt mondom, mindegy ki hogy szül, szült, engem nem érdekel, szüljön úgy ahogy neki jó a baba érdekeit figyelembe véve.
Mert csak egy a lényeg, hogy a babának ne legyen semmi baja!!!





En meg messze vagyok a szulestol, de nagyon sokan mar ezzel jonnek hogy mit fogok csinalni, hogy fogok szulni es szoptatni fogok e?
Na erre a valaszom: ha minden rendben lesz akkor termeszetes uton, ha pedig muszaly akkor csaszarral. Persze erre is nagyon sok a kritika, hogy miert mondom,hogy nem lenne minden rendbe, mert igy nem jo gondolkozni. A szoptatassal ugyan ez a helyzet ha lesz tej igen, ha nem lesz nem. Szerintem mindenki maga kell eldontse, hogy mit akar mi jo neki vagy mit muszaly ugy csinalni. 26hkm















Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!