Mitt tett a ferjed mikor beindult a szules?

hihi :) az én párom be akart menni dolgozni, mikor reggel 7kor felkelt, én meg mondtam neki, hogy fájogatok. mentségére legyen szólva, előző nap az orvosom vizsgálatok alapján azt mondta, még semmi jel nem utal a szülésre (zárt méhszáj, ctg) illetve a fájásaim se voltak vészesek, bár egészen rendezettek és tipikusak voltak (most így utólag már tudom) :) végül is látta, hogy be vagyok ijedve, hogy mi van, ha mégis, mondta, h akkor menjünk el a kórházba, és max. egy órával később ér be a melóba. nagyon csodálkozott, mikor a kórházba érkezés utáni vizsgálat után mondták, 3 ujjnyi a tágulás, és délutánra meg lesz a baba :) aztán mindent olyan ügyesen csinált, a szülőszobában az események zajlása közben csodálkozott, meg ámult, nézett, mint egy kisgyerek, engedte, hogy a karját szétmarjam :) :) és amikor a gyerek feje búbja a szülőcsatornában volt, már a lábamnál kukucskált, és mikor a baba kicsusszant, sírt a boldogságtól :)

tök élmény volt neki, és pont annyit segített és pont úgy, ahogy nekem arra szükségem volt :)

nálunk se volt magzatvíz elfolyás, vagy nagy dráma, nagy fájdalom. még én se biztos abban, hogy vajúdok, én nem hibáztatnám ezért a páromat...

hiszen férfi, nem az ő dolga a szülés, vajúdás felismerése. fogadd el, az anyvtermészet ezt a nőkre bízta. (ezért is utálom, hogy ezekbe a női dolgokba mindig próbálnak a szakértő férfiak beleszólni... ők találták ki a mell bórvízes lemosását szoptatás előtt, ők találtak ki sok hülyeséget, amik persze már eltűnnek szerencsére az idővel pl. engem nem borotváltak, nem volt gátmetszésem, és nem volt kengyelbe a lábam, mert ezt a nők az elmúlt évezredek alatt nem igényelték a szüléshez)

Aranyos történetet írtál le, nálunk ez fordítva.

34-35. héten férjem nyüstölt, hogy pakoljam össze a csomagot. 36. héten 2 ujjnyira voltam nyitva (első baba), a doki azt mondta hogy ha rendszereződnek a fájásaim induljunk el (ne várjam az 5 perceseket).

Második CTG vizsgálat után 3,5 ujjnyi voltam, a dokim felajánlotta hogy mehetünk szülni. De ha nem akkor is este 18:00-ra menjek be és a kolléganője megvizsgál (ekkor 13:00 volt). Hazafelé a BKV-n nyugtalanságot és feszültséget éreztem, szóltam a férjemnek hogy induljon el a munkahelyéről.

Otthon letusoltam és megszűntek a kellemetlen tüneteim. Hazaért a férjem mondtam neki hogy ráérünk, messze van még a 18:00 óra. A pénteki nagy forgalom miatt beadtam a derekam és elindultunk. Az úton elkezdődtek a változó jellegű és időtartalmú fájásaim. 15:30-ra beértünk a kórházba, vizsgálat után irány a szülőszoba és vártuk az 5 perces fájásokat. Egy óra alatt meglett a lányom.

én nem tudnék később sem nevetni a kérdező helyében

lehet nem vagyok olyan laza...

amúgy nálunk olyasmi volt, épp együtt voltunk valahol, szóltam, hogy valami folyik ki belőlem, menjünk haza, otthon pakolászgattam a kórházi cuccaim, és mivel egyre több folyt, mondtam, hogy vigyen már be a kórházba megnézetni, lehet baj van, hátha vissza tudják még tartani (38.hét)nem most fogok szülni, tuti.

erre a kórházban kapásból 5 percesek kezdőttek...

Első császáromnál a kórházból telefonáltam neki, hogy jöjjön cuccostól, mert rögtön meg akarnak műteni.

Én már a szülőszobán voltam, amikor ő még nem jöhetett be, kint várakozott. Telefonon értekeztünk, mondtam neki, hogy jól vagyok, csak kicsit éhesen (aznap nem ettem még). Erre ő közölte, hogy hozott be kacsahúst. Ezen igen jót derültem. Valahogy nem tudta ő sem elhinni, hogy tényleg itt a perc, és nem fogok sem a műtét előtt, sem után kacsahúst enni. :)

előzményként azt leírom, hogy lelkesen jött velem mindenhova és mindenhol elmondták, hogy első szülésnél teljesen normális a 18-24 órás vajúdás.

a másik, hogy többször beindult a szülés nálam idő előtt, azokon perceken belül bent voltam a kórházban férjemnek köszönhetően :)

szóval a nagy napon reggel mondtam neki, hogy jönnek a fájások, ma szülünk. oké, ő megy dolgozni, hívjam ha jöjjön. mondjuk már ez nem esett jól :D

hívtam én óránként, hogy lassan jöhetne, aztán f3kor lettek már 5-7 percesek, akkor hívtam, hogy most jöjjön, mert én már fürdök és megyek.

jó óra múlva ért haza, akkor nem is kérdeztem, utólag mesélte a családom,hogy összehívta a pasikat, apámat, sógoromat, szomszéd srácot, hogy segítsenek, olajat kell cserélni a családi autóba, meg 1-2 dolgot megbütykölni, már 5 perceseim vannak, szóval húzzanak bele :)

persze hazazavarták :D

ő se érti azóta se, mi ütött bele, valamiért elkezdett azon parázni, hogy pont kórházba menet robbanunk le :)

na de f5re bent voltunk, nem késtünk le a nagy napról :)