Mitt tett a ferjed mikor beindult a szules?

terminustúllépésem volt, a kiírt időpont után 4 nappal indult magától a szülés.

10 percenként éreztem erősebb menis görcsöket. nem hittem el, hogy tényleg szülök. a barátnőmmel beszélgettem, és ő mondta, hogy ez már tuti az. mikor már vagy 2 órája jöttek a 10 percesek, szóltam páromnak, hogy szülni fogok, és jó lenne indulni. -igaz, hogy még nem 5 percesek voltak, de mivel túlhordtam a babát szerettem volna inkább szem előtt lenni a kórházban. szóval szépen felöltöztem, indulásra készen álltam, drága párom meg még mindig az ágyban heverészett... (éjfél körül lehetett kb). megkérdeztem, hogy mi van, nem megyünk? első körben azt mondta, azt hitte, hogy csak viccelek, aztán közölte, hogy ő azért még megnézné a family guy végét... még szerencse, hogy nem kellett rohanni :D

végül másnap 10:28kor sürgősségi császárral született meg a kislányunk.

Mi már háromszor szültünk és a férjem mindig toppon volt, pedig nagyon különböző volt mindhárom.

Az első volt a leglassabb. Bár az meg ijesztően indult, mert reggel 7-kor felkeltünk, én köhögtem egyet és kisebb vértócsa lett alattam.

Nagyon megijedtünk, felhívtuk a szülésznőt, aki férjem távoli rokona. Azt mondta, hogy nyugi, ha akkora a mennyiség, mint egy menstruációs löket, akkor tágulási vérzés lesz csak, nem kell berohanni. Férjem legnagyobb dilemmája az volt, hogy bemenjen-e még dolgozni vagy sem, mert tanárként nem olyan egyszerű kimaradni. De én kértem, hogy ne hagyjon egyedül, így otthon maradt. És jó volt így, szükségem volt rá. A nap rendszertelen fájásokkal telt, megpróbáltunk este lefeküdni (szülésznőm mondta, hogy kéne pihenni), de este 11-kor belém hasított az első rendes fájás. A második után mondtam, hogy ebből már nem lesz alvás. 1-kor már két percesek voltak, (nálam mindig nagyon hamar besűrűsödik), férjem beszélt telefonon a szülésznővel is, én már nem tudtam volna telefonálgatni. Ügyesen bepakolt mindent a listáról a táskákba, engem kiszedett a fürdőkádból, felöltöztetett, addigra megjött a barátnőnk, aki bevitt autóval, mert nekünk még nem volt, és meg volt beszélve, hogy éjszaka ő az "ügyeletes". Hajnali 3/4 5-kor lett meg a baba, utána két óra megfigyelési időben velem volt, majd bekísért a szobába, mindent elrendezett és bement dolgozni, végigtartotta az óráit. :D Azt mondja azóta sem tudja, mit beszélt ott, mert alig volt magánál...

A második szülés hajnalban indult, ott az volt az izgalmas, hogy a nagyobb gyereket hogy tudjuk gyorsan lepasszolni anyósoméknak, de ő azonnal értesítette őket, jöttek is, anyós maradt a nagy lánnyal, após vitt minket a kórházba. Sajnos én még a kádban indulás előtt hiperventilláltam (túl sok oxigén, mert szaporán szedtem a levegőt), nagyon megijedtem, mert lebénultak átmenetileg a kezeim. MOndtam neki, hogy hozzon kalcium pezsgő tabit, hozott is azonnal, megitatott, szóval ő szuperül reagál az ilyen helyzetekben és azonnal segít, nem kezd maga is pánikolni. (Csak utólag mondja el, hogy mit érzett akkor) Ez a baba már délelőtt meglett. Csak napokkal később mondta el, hogy amikor haza ment, migrénes fejfájása volt és fél napig hányt szegénykém a kimerültségtől.

A harmadiknál sajnos túlhordás miatt bent feküdtem. MÁr ki volt tűzve az indítás időpontja, amikor egy váratlan pillanatban vasárnap délután 3 db 10 perces után elfolyt a vizem ott a kórházi ágyon (aludtam ugyanis, mert előző éjjel a jóslók nem hagytak pihenni). Hívtam telefonon, hogy induljon, mert szülünk! :) Ő épp valami Filmet nézett, a gyerekek anyóéknál voltak, így csak neki kellett bevágtatni, szerencsére, mert majdnem csak kitolásra ért be, úgy 5-10 perccel előtte. 1 óra 40 perc alatt megvolt az óriásbébink.

Itt tartunk, nekem csupa jó emlék az ő viselkedéséről, több babát egyelőre nem tervezünk, de szerintem hasonlóan pozitív lesz, ha mégis lesz folytatás. :)

Sajnálom KÉrdező, hogy ennyire nem volt partner, talán másodjára már hisz Neked majd.

Egyébként sokat számít, hogy a filmek meg hasonlók annyira torz képet adnak a szülésről, a férfiak meg nyilván csak annyit látnak.

Az én férjem biológus, szóval ő azért tudja mi történik, biztos ez is számított.

De tényleg 7-es!!!Hova tűntél???Ha nem tudom meg megőrülök!!! :-D

NA nekem a 2. szülésemnél volt a párom kicsit közönyös, és bosszús.Leírom miért.Az 1. babámat, éjszaka sikerült megszülni..akkor a párom több mint 24 órát volt fent, mert egész nap vajúdtam, ő reggel még dolgozott..munka után jött a kórházba.Egész nap toppon volt mellettem, és éjszaka is..mikor megszültem haza ment, de nem aludt hisz felesleges volt..szinte azonnal indult a munkahelyére, hogy kivegye a szülésem után járó szabikat.Mikor mind ezt elintézte már vagy 30 órája fent volt 1 huzamban.

Na a 2. szülésemnél is délután kezdődtek a fájások..csak ezúttal itthon voltam el velük..párom haza ért a munkából, és mondtam hogy ebből szerintem lesz valami..erre csak annyi volt a válasza, hogy ne éjszaka szüljek!!Mondom na persze..majd én döntöm el.Ekkor már 1 hét túlhordásban voltam egyébként.Este lefekvésnél már gyenge 5 perces fájásaim voltak..én nem bírtam aludni, de ő simán édesdeden elaludt, és elalvás előtt közölte hogy úgy sem szülök meg! Na fél 11 fele felkeltettem, hogy hívjon mentőt..én azt az arcot nem tudom nektek leírni..mondanám hogy bosszús volt, de inkább ingerült.11-re a kórházba voltunk, a sz.nő közölte hogy reggel 6-ig ebből nem lesz baba!Erre párom: "Na látod???" Vajúdásom közbe még be is aludt a széken mellettem.A történet lényege, hogy hajnali fél 4-re meg lett a fiam..a sz.nőnek is csak kerekedett a szeme, amikor már lehetett látni a kis hajas fejét a lábam között..úgy ugrott oda.A párom most 5-re elment dolgozni..csak azután vette ki a szabit mikor haza mentünk a kicsivel.Mondanom se kell, hogy olyan volt megint, mint az élőhalott!!! :-D és én is haragudtam rá akkor kicsit..szoktunk róla beszélni hogy miért volt ilyen.Erre mindig csak az a válasza, hogy hihetetlen hogy én csak éjszaka tudok szülni..miért nem lehet normális emberi időben megoldani ezt!!De persze röhögünk,mert csak viccel!