Normális, h még 19 évesen is azt gondolom, h a szülés, a szoptatás undorító és én soha nem akarok ilyet csinálni?

Nem rólad beszéltem hanem az általános vélményről :) aszerint pedig én igenis az önző kategóriába tartozok. És azt mondtam, hogy lehet nem önzőségnek hívják ezt de mindneképp magad miatt IS szült. Vagy nem? Mi a rossz ebben? Én nem mondtam hogy rossz. De szerintem magadnak is jót szeretnél hiszen egy gyerek jó. Nem csak adni hanem kapni is szeretet, büszkeséget stb. Biztos nem önzőség ez de jobb szót nem tudok. Szóval magára is gondol aki szül, és nem arról beszélek hogy legyen valaki aki idős korodban rádnyit.

Én nem bíztattam senkit. A kérdezőnek mondtam amit tapasztaltam, mivel kétségei voltak hogy jól gondolkozik-e. Nem azt mondtam hogy ne szüljön. Hiszen akkor az örökbefogadást is elleneztem volna, mert én egyátalán nem akarok gyereket. De nem, csupán kifejetettem a véleményem, hogy nincs vele semmi baj.

Tavaly diplomáztam ha ennyi elég. :) TUDOM MAJD MEGGONDOLOM. De nem, ezt mondják kb 15 éve. :) És nem undorodom tőlük, csak én nem szeretnék. És nem azért mert féltem az alakom stb... Más miatt nem, más az életem értelme. :) Ha valakinek vagy egy normális (mert néhánytól fejreállok) gyereke avval semmi bajom, akár el is vagyok vele egy ideig.

Nekem intolerancia undorom van. Mióta az eszemet tudom sosem tudnak elfogadni mert kicsit különc vagyok (ugye iskolában jótanuló, nem piáló-drogozó-szexelő-cigiző stb ez már ok 6-18 évig az összes gyereknek muszáj valakit szekálni a közösségben. :), az egyetemen meg az a baj, hogy én nem vetkőzök le pucérra a gólyabálon, nem csalom meg a koliban a párom minden fiúval stb... ) Én sosem értettem meg hogy miért zavar valakit hogy ha más nem olyan mint ő. Nekem is van véleményem, de az ő dolga, csináljon amit akar felőőőlem... De más nem ilyen, nekimegy annak aki nem olyan mint ő és ezt nem értem (és megint ne erről a kérdésről beszélek)

Aki szül, az azért önző, mert magának szül, esetleg még a párjának is, hogy neki/k jó legyen, egy édes tündibündi babucival.

Nincs megkérdezés, hogy akarja-e az a szerencsétlen gyerek az életet, a szülők eldöntik, hogy ők ezt akarják, mert nekik így lesz tökéletesen csodálatos és teljes az életük, és megcsinálják a gyereket.

Na, ezért önzőség a szülés.

Aki nem szül, az nem csak azért nem szül, mert csak saját maga érdekli, és önző, mert neki így jó, hanem, mert tudja, hogy a gyereknek se lenne jó vele. Van, aki önzőségből nem szül, de az ritkább.

Sziasztok! Látom megy megint az öldöklés, hogy kell-e gyerek vagy sem...

A kérdezőnek válaszolom:

Normális, hogy 19 évesen így gondolod, sokan vannak így ezzel Én még huszon-egynéhány évesen is így éreztem, pedig már évek óta volt szerelmem. Aztán egyszercsak elkezdtem én is vágyni arra, hogy legyen gyerekem, hogy anya legyek. 30 és 33 évesen szültem, sokáig szoptattam. Azóta érzem magam boldognak igazán, amióta gyerekeim vannak. Sokkal tartalmasabbnak érzem az életem, erősebb lettem, csak pozitív irányba változtatott meg az anyaság. Szóval, ne aggódj, jópár éved van még, hogy ezen gondolkozz.

Hm, pontosan melyik kérdésedre?

Nem sérült a lelkivilágom, csak évekig olyan emberek között éltem akikkel nem lehetett normálisan beszélni. Sosem akartam olyan lenni mint azok a mások. Nem értem őket. Amúgy van egy nővérem aki pszichológiát tanult volna, de szociológus lett viszont előtte még megtanulta az egész pszicho anyagot csak nem vették fel, szóval nekem is van egy kis foglalmam erről :)