Mi a véleményetek az apás szülésről?

Mi úgy oldottuk meg, hogy vajúdásnál ott volt, de kitolásnál kiment, illetve kiküldtem. Mind a kettőnknek így volt jó.

Én örültem, hogy ott volt, szükségem is volt rá. Korábban úgy volt, hogy nem jön be, mert egyik kollégája azt mesélte, hogy szörnyű volt, de szerencsére más ismerősei meggyőzték, hogy kár volna erről az élményről lemaradni. De gyáltalán nem bánta meg, most megint be akar jönni. A vér látványa nem riasztja, a fejemnél ült, nem látott rá premier plánban a dolgokra, de szerintem egy egészséges gondolkodású férfit ilyesmi nem riaszt el, és nem gondol másként később a feleségére, hacsak nem pozitív értelemben!

Ez mekkora hülyeség,hogy a szülés csak a nőre tartozik!!!! Igenis apának is ott a helye,persze csak ha Ő is akarja!Erőltetni nem szabad,de ha szeretné akkor nem szabad megfosztani ettől,hiszen hatalmas dolog a születés! Az én férjem ott volt a szülésnél,csak pozítiv élménye maradt,és nagyon boldog volt,hogy ott lehetett,amikor a kisfiúnk a világra jött! :-)

Csak olyan apát engednék be, aki mindenképp be akar jönni. Különben csak a baj van velük. Az enyém az elsőnél bejött, de ki lett küldve, és azóta mindig a folyosón/közeli presszóban várja, hogy szóljunk, hogy jöhet. Az orvosom szokta hívni, mert jóban vagyunk, hogy közeledik a baba, jöjjön az ajtó elé. Akkor jöhet be, ha a gyerek kezemben van. Különben nem is akar bejönni, és a köldökzsinórt sem volt képes soha elvágni, úgy remegett a keze. Egyébként szuper apa, de a vért és a szenvedést nem bírja nézni. Akkor viszont már jó, hogy bent van, amíg pucolnak, varrnak, a kezében lehet a baba, és az csak jobb érzés nekem is, mintha a csecsemős bevágná egy kiskocsiba és ott bőgne. Ott van a mosdatásnál, mérésnél, ő írja a karszalagra a nevét, és akkor ő ezt apás szülésnek fogja fel.