Mit tehetnék ha már betegesen rettegek a szüléstől?

Szia!

Érdemben nem tudok segíteni,mert ez miatt még teherbe se tudok esni. :-(

De járok pszichológushoz(tb alapon) és sokat segít nekem.Bár kikötöttem,hogy csak császár lehet és ez megnyugtatott.Semmi más,csak ez.Már "csak" találnom kell orvost,aki így vállal.

Csak tudd,nem vagy egyedül!!!

Szia!

2 hete szültem meg a harmadik babámat:)

Hiába volt aharmadik,betegesen rettegtem a szüléstől,de már annyira hogy nekem is voltak már fizikai tüneteim stb....

Nem tudom megmagyarázni miért,talán mert 2 éve nekem is volt egy kellemetlen nőgyógyászati műtétem és lehet az volt tudat alatt bennem.

Na meg az,hogy már a korban is benne vagyok 36 évesen:)

Na nem azt állitom hogy öreg vagyok,ne érts félre,de ennyi idősen,sokkal másképp kezeltem a terhességet is mint anno 21 és 26 évesen.

A két gyermekem spontán szültem,nehéz szülés volt,de megérte:)

A harmadik baba 10 évvel később jött,a terhességem is nehéz volt,alig vártam hogy vége legyen,de ahogy jött az idő,rettegtem:(

Könyörögtem istenhez,hogy adja azt hogy császár legyen,gondolván arra hogy az jóval könnyebb és "vajúdnom " sem kell.féltem,hogy elfáradok,mire oda jutok hogy tolnom kell,féltem tőle,hogy nem tudok a férjemnek megfelelni és nem tudom megszülni a babánkat:S

Na meg mit tagadjam,féltem a fájdalomtól is,mivel tudtam mi vár rám:S

Aztán befektettek tulhordással a kórházba,probálkoztak az inditással,de semmi nem volt hatásos,mig nem a 11.napon 0 tágulással megcsászároztak:S

Mindenki másképp viseli a dolgokat,de nekem szörnyű élmény maradt:S

Lehet hogy nem vajudtam,de a fájdalom kijutott nekem is műtét után....

Borzalmas volt.Ha elfogadod a tanácsom,akkor próbálj meg arra koncentrálni,hogy erős és bátor vagy és szülessen meg az a baba természetesen:))

Menj el kineziológushoz és oldja fel benned ezt a félelmet és a probléma okát kezelje,ne csak felületesen!

Hidd el megéri:))

Kedden lesz 2 hete hogy megszültem,de az emlékek még nagyon bennem vannak,lelkileg is fel kell dolgoznom őket,mert nem egyszerű sajnos....

De már itthon vagyunk és a kis hercegnőm kárpótol mindenért:))

Drukkolok neked:))