Mit érzel a nemi szervedben, amikor jött kifelé a babád?

Tőlem állandóan kérdezgették h minden rendben-e. Jól érzem-e magam... Én meg nem győztem mondani h nincs semmi bajom csak megszültem és akkor mivan? Fiatalon szültem sztem ez is közrejátszott. Idősebb szobatársaim rosszabbul néztek ki.

nem értem,mért mondod,hogy nem kérdezik,meg a kismamát,hogy vagy? Szerintem ha valaki elmegy babalátogatóba, vagy találkozik a frissen szült nővel az első kérdések egyike között van az ,hogy jólvan-e,hogy van?!!

Hát nem tudom, én még sosem szültem de anyukám azt ajánlotta, hogy csak császárral szüljek mert mindketten picik és vékonyak vagyunk, ő tényleg erős nő és értünk tudom újra átélné, ha kellene, de az alapján amit elmesélt...teljesen lebeszélt a természetes szülésről, azt mondta élete legnagyobb fájdalmát élte át, amire 2O év után is rossz visszagondolni. Azt mondja nagyon jó a terhesség meg az egész várakozási idő, de álmában sem gondolta, hogy ennyire rosszul fogja viselni a szülést.

Na ne már, a császárnál felvágják a hasadat, egy csomó izmot átvágnak. Ez a későbbiekben sokkal rosszabb, mint egy kis gátmetszés, ami lehet, hogy nem is kell. A hasfal gyengülése egy sor panaszt von maga után. Pl. esztétikai szempont: látszani fog. Kitüremkedhet, hiszen gyengébb lesz, az egy műtéti hely lesz egész életedben, ami begyulladhat, viszkethet stb. A következő terhességnél nagy hátrány a gyengébb hasfal. Csak császárral ne! Azt úgyis megvizsgálják, sőt lemérik az orvosok, hogy természetes úton megszülethet-e a baba, vagy sem. Nem az dönti el, ki milyen vékony. Ráadásul a császárnál is megvárják, amíg a szülés beindul, tehát a fájdalmakat nem lehet elkerülni. Van egyébként már erre is szer, amellyel lehet csökkenteni, és a természetes szülés könnyebb. Volt gátmetszésem, az első nagy baba volt, én pedig 47 kg -al kezdtem. Be kell tartani az orvos utasításait, és meggyógyul. Aranyerem is kijött, de 100%-ban meggyógyult, elég hamar. A terhestorna, mozgás, jó étkezés, a pszichés ráhangolódás, ez mind segít, vagy esetleg ronthat a szülés élményén. Én a 3 szülés után is nagyon sokáig, kb. 45 éves koromig, megtartottam jó alakomat, (genetika) nincsenek terhescsíkjaim, nem ereszkedett meg a mellem. De, az idő, elvégzi amit kell. Akár szült valaki, akár nem, egy csomó panasz előjön a felsoroltak közül, mert a test nem úgy működik, mint fiatalon, megöregszik. Ez az élet velejárója.

Szerintem egy NŐnek az a maradandó károsodás - ahogy Te fogalmaztál egy helyen -, ha nem lehet gyereke. Szülni kemény, de nem halálos, kibírható. Semmivel össze nem hasonlítható eufória a vége, kinél sírás, kinél mozdulatlan fekvés és "belső, kivetületlen öröm"... A témát túltárgyaltuk! :)

Anyumnak meg depresszió.. :)) Igen. Nem vagyunk egyformák, nem lehet mindenkire ráhúzni, hogy jól éli meg a szülést de szuper hallani, hogy van, aki tényleg boldog volt végig. Én nem fogok természetes úton szülni, ezt már eldöntöttem. :)

Konex, már nem úgy császároznak mint régen, nem vágnak izmot és bikinivonal alatt ejtik a vágást ami gyönyörűen elhalványul: [link]